Összesítés előtt a költségvetések

Az államháztartási törvény szerint az önkormányzatoknak ebben az évben március 15-ig kellett elfogadniuk, illetve beküldeniük idei költségvetésüket a területi államháztartási hivatalokhoz. Innen kerülnek át a Pénzügyminisztériumba, ahol májusra végzik el az adatok összesítését.
Tapasztalataink szerint az ez évi költségvetés összeállításakor a legtöbb önkormányzatnak gondot jelentett, hogy a dologi kiadások fedezéséhez folyósított állami támogatást nem emelték -- mondta a Világgazdaságnak a mintegy 1600 helyhatóságot tömörítő Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Zongor Gábor kifejtette: mivel a dologi kiadásokra kapott összeg már tavaly sem nőtt az 1999-eshez képest, az energiaárak és az egyéb költségek viszont emelkedtek, így az önkormányzatoknak egyre többet kell saját bevételeikből erre fordítani. Ez különösen a kisebb településeken okoz nehézséget, ahol a saját források egyébként is korlátozottak.
A TÖOSZ főtitkára szerint várható, hogy az idén a korábbinál is súlyosabb gondok lesznek az egészségügyben. A legtöbb kórházban nem volt elegendő a kötelező béremelések fedezetére a központi támogatás. Mivel a dolgozóknak a béremeléseket mindenképpen kifizetik, így több helyhatósági gyógyintézmény arra számít, hogy az év második felében nem tudják majd az egyéb számlákat kiegyenlíteni.
Az önkormányzati vezetők jelzései szerint nagy feszültséget okoz a dolgozók között a minimálbér 40 ezer forintra emelése. Zongor Gábor rámutatott: az állami hozzájárulásokból kifizetik a tavaly még 40 ezer forint alatt keresők béremelését. Gyakori azonban, hogy felsőfokú végzettségű, évtizedes munkaviszonnyal rendelkező dolgozók csupán néhány ezer forinttal keresnek többet a minimálbérnél, a legtöbb helyhatóságnak viszont nincs pénze arra, hogy arányosan megemelje az ő fizetésüket is.
A saját erő hiánya gondot jelent majd a fejlesztéseknél is. A pályázati lehetőségekkel ugyanis csak akkor élhetnek az önkormányzatok, ha ki tudják egészíteni saját pénzzel a központi forrásokat -- fejtette ki a TÖOSZ főtitkára.
Annyi pénze az önkormányzati szférának valószínűleg sosem lesz, hogy minden jogos igényt ki lehessen elégíteni -- mondta lapunknak a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke. Szita Károly, Kaposvár polgármestere azonban jelentős előrelépésnek tartja, hogy tavaly -- 1993 óta először -- nőttek az önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételei, s ez a tendencia az idén is folytatódik. A központi források növekménye fedezi a kötelező béremelések költségét -- jelentette ki az MJVSZ elnöke. Szita Károly szerint ki kell jelölni a prioritásokat, s most a kétéves költségvetés legfontosabb célja a közszféra bérhelyzetének javítása. Az önkormányzati intézmények működtetéséhez a központi normatívákat eltérő módon és mértékben kell kiegészíteni a különböző településeken. Ez kisebb helyhatóságoknál jelenthet gondot, de a jelentősebb saját bevétellel rendelkező városoknál semmiképpen -- fejtette ki a kaposvári polgármester.
A képviselő-testületeknek rangsorolniuk kell a helyi fejlesztési szükségleteket, de 2001--2002-ben a korábbiaknál nagyságrendekkel több a megszerezhető pályázati forrás, s Szita Károly szerint a nagyobb önkormányzatok tudják biztosítani az ehhez szükséges saját erőt. Mintegy 600 helyhatóság költségvetési helyzetét segíti az a 65 milliárd forint, amelyet a gázközművagyon ellenértékeként kapnak.
Az önkormányzati szféra finanszírozásának alapvető változása a helyhatóságok által ellátandó feladatok és hatáskörök újragondolásától várható, de ehhez olyan törvénymódosításokra van szükség, amelyeket 2002 előtt már nem lehet végrehajtani -- mutatott rá Szita Károly.
A kistelepülések számára súlyos gond, hogy harmadik éve nem emelkedik a dologi kiadásokra fordítható állami hozzájárulás, míg az infláció a tervezett 6 százaléknál is többel nő -- mondta a Világgazdaságnak a mintegy 450 önkormányzatot képviselő Községi Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Nádor Rudolfné kifejtette: a kisközségeknek járó állami kiegészítő támogatás valóban könnyít azoknak a falvaknak a helyzetén, ahol 270-nél kevesebben élnek. Az 500--1000 lakosú településeken azonban az önkormányzatok előzetes jelzései szerint a tavalyinál is nehezebb lesz az intézmények működtetése, a karbantartási munkálatok elvégzése, az étkezési térítési díjak és a rendszeres szociális segélyek fedezése. Az elöregedő népességű falvakban kicsi a személyi jövedelemadóból az önkormányzatnak járó részesedés, és az iparűzési, illetve az egyéb helyi adóból sem jutnak értékelhető összegű saját forráshoz. Saját erő híján viszont nem tudnak fejlesztésekbe sem kezdeni. Ezen a területen is szigorodtak a feltételek: többek között a szennyvízcsatorna-építéshez igényelhető állami céltámogatás is csak akkor kérhető, ha az önkormányzatok előre elkülönítik a szükséges saját forrást. A tavalyi adatok szerint a 3200 magyar önkormányzat több mint egyharmada -- csaknem 1100 -- működőképességének megőrzéséhez is kiegészítő állami támogatásra szorul. Nádor Rudolfné szerint nem várható, hogy az idén csökkenne az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülő önkormányzatok száma, a Községi Önkormányzatok Szövetségének elnöke inkább azok szaporodására számít.