Romló kilátások az euróövezetben

Februárban a vártnál jóval alacsonyabb, 94,9-et ért el a német üzleti légkör jellemzésére használt legfontosabb mutató, az Ifo gazdaságkutató bizakodási indexe. A megfelelő adat januárban még 97,5 volt. A hétezer vállalat megkérdezésén alapuló irányszámra a Reuters 96,7 pontos átlagnak megfelelő előrejelzést tett közzé. Az index legutóbb 1999 szeptemberében volt a mostanihoz hasonlóan alacsony szinten. A tavaly májusban mért 101,9 pontos csúcs óta az adat folyamatosan csökken, kivéve a januári, a kis- és nagykereskedelmi eladások nekilódulása által kiváltott egyszeri javulást.
Franciaországban a pénzügyminiszter készül arra, hogy lefelé revideálja az idei évre még szeptemberben megfogalmazott, 3-3,6 százalékos növekedési elérejelzését. A Reuters által idézett közgazdászok várakozása szerint a kormány módosított prognózisa valahol 2,8-2,9 százalékos ütem körül lesz, kereskedelmi banki elemzők azonban 2,3-2,6 százalékos idei GDP-növekedési tényszámot is elképzelhetőnek tartanak.
A kedvezőtlen híreket csak tetézni tudta az Eurostat közleménye, amely szerint januárban az euróövezet ipari termelése 1,9 százalékkal volt a decemberi szint alatt. A tavalyi első hónaphoz viszonyított növekedés is csak 5,1 százalékot tett ki, szemben a decemberi éves szintű 8,2 százalékos bővüléssel. Az uniós statisztikai hivatal részletezése szerint főleg a fogyasztási javak termelése és eladása esett vissza, a tőkejavak előállítása azonban tartani tudta magát. Az egyes tagországok szerinti bontásban árnyalatnyival növekedett az ipari termelés Németországban, esett viszont Hollandiában, Olasz-, Francia- és Spanyolországban.
A romló gazdasági mutatók nyomán várhatóan fokozódik a nyomás az Európai Központi Bankra az irányadó kamat mielőbbi csökkentéséért. Ebbe az irányba hat mellesleg az is, hogy a japán jegybank a héten visszatért a zérókamat-politikához, az amerikai szövetségi központi pénzintézet, a Federal Reserve pedig kedden újabb 50 bázisponttal, 5 százalékra csökkentette irányadó egynapos kamatát, amely tavaly év végén még 6,5 százalékon állt. A Reuters szerint azonban az ECB-nek először 2 százalékos plafonérték alá kell szorítania a 12 havi inflációs rátát.