A gyógyszerbontás veszélyes lehet
Felháborító feltételezni, hogy a patikusok csalnak -- mondta a Világgazdaságnak a Magyar Gyógyszerészkamara elnöke. Hávelné Szatmári Katalin szerint ugyanis erre utal az egészségügyi és a pénzügyminiszter által készített kormány-előterjesztés: a gyógyszertárak célellenőrzéseitől 600-700 millió forint megtakarítást remélnek. Mint mondta, az OEP tavaly a második fél évben végzett ellenőrzései során 39 millió forint -- elsősorban téves adminisztrációból fakadó -- többletpénz-elszámolást tárt föl a gyógyszertárak javára, ami a kétezer patikában forgalmazott évi 200 milliárdos gyógyszereladáshoz és a 60 millió darab vényhez viszonyítva elenyésző.
Az említett rendelettervezet célja, hogy az egészségpénztár 147 milliárd forintos kasszájának 25 milliárdra becsült túllépését mérsékelje (VG, 2001. április 12.). A gyógyszerfelírást és -felhasználást szigorító terv egyébként előírná a patikában forgalmazott orvosságok bonthatóságát is, amivel 500-600 milliót spórolnának. Az elnök asszony szerint ez ellentétes az EU-szabályokkal, s a gyártók termékfelelősségével. Orbán István, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke megerősítette: a termékfelelősség a gyártó részéről a gyógyszer felbontásáig tart, azután a patikusra hárul. Mint mondta, korábban nálunk is volt -- s a világon ma is van -- erre példa, de arra figyelmeztet, az ismételt bevezetés a biztonság és a betegtájékoztatás miatt alapos előkészítést igényel.
Ma biztonsággal megállapítható, hogy az orvosságok pontosan honnan származnak. Kérdés továbbá, hogy a túlterhelt gyógyszerész -- akinek betegtájékoztatási kötelezettsége van -- hogyan sokszorosítja majd annyi példányban a dobozban lévő tájékoztatót, ahány felé osztja a benne lévő gyógyszert. Orbán István szerint a többpéldányos tájékoztatók előállítására alkalmatlanok a most használt gyártórendszerek. Az elnök asszony állítja: arra nincs eszköz a patikákban sem, így a bontás és a nem kellő tájékoztatás veszélyeztetné a biztonságos gyógyszerszedést. Pedig a kórházban fekvők 10 százaléka a rossz gyógyszerszedés miatt került oda, kezelésükre 30-40 milliárdot fizet ki évente a biztosító.
A tervezett árrésváltozás miatt a jelenlegi évi 36 milliárd forint körüli árrésből 4,3 milliárdot vennének el a patikáktól, ami a kisforgalmú gyógyszertárak létét veszélyeztetné, s számolni kellene a patikaláncok további megerősödésével, amelyek mögött sok esetben gyógyszercégek állnak. Hávelné azt is elmondta: az árrés a patika egyetlen jövedelme, aminek 70 százalékát bérre költik, alig jut belőle a gyógyszerkészletekre. Csökkentése elbocsátásokkal járhat, pedig ma is kevesen dolgoznak a hálózatban. A 16,5 százalékos, átlagos patikai árrés (ez az EU-országokban 25 százalék) 1995 óta nem nőtt, s egyre jobban elmarad a fogyasztói árindex mértékétől.
