Átrajzolják a térképet

A Magyarországon 1990 óta megyét váltott települések mintegy fele Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozott. Először 1993-ban Csikvánd, Szerecsend és Gyarmat került át Veszprémtől a kisalföldi megyéhez, majd ezen önkormányzati ciklusban további két falu -- Bakonypéterd és Lázi -- követte azokat. A közelmúltban pedig hat település -- Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány -- kezdeményezte a megyeváltást, s e településekhez csatlakozott nemrégiben Malomsok is. Ez utóbbi egyébként 1954-ig Győr megyéhez tartozott -- tudtuk meg Ivanics Ferenctől, Győr-Moson-Sopron megye közgyűlésének elnökétől.
A csatlakozni szándékozó falvak átkerülése összesen mintegy 145 négyzetkilométernyi területnövekedést jelenthet Győr-Moson-Sopron megyének, mely ezzel hozzávetőleg 4234 négyzetkilométerre nő -- közölte a Világgazdaságnak Lengyel Károly Róbert, a Győr megyei önkormányzat szakfőtanácsosa. Elmondása szerint az átkerülni szándékozó hét településen -- a vállalkozások számát alapul véve -- a gazdasági aktivitás alatta marad a célmegye településein létezőknek. A nyugatra tartó legnagyobb falu Bakonyszentlászló, amelynek lélekszáma 1898, ám a vállalkozások száma csak 91, s közülük 74 az egyéni. A hét helységben összesen 226 működő vállalkozás van. A legkevesebb lakosú falu -- 146 fővel -- Fenyőfő, itt tíz vállalkozás tevékenykedik. A legkevesebb bejelentett vállalkozás -- három -- Sikátorban van, ezek mindegyike egyéni tevékenységet folytat.
Jelentős gazdasági erő nem kerül át Győr megyébe a hét településsel -- véli Veszprém megye közgyűlésének elnöke. Kuti Csaba lapunknak elmondta: a megyeváltás az érintett települések lakosságának magánügye. Veszprém megye vezetése azonban látni szeretné, hogy valóban a lakosság dönt ebben a kérdésben, s nem pedig három-négy ember szorgalmazza azt -- tette hozzá. Éppen ezért a megye kívánatosnak tartja, hogy e települések tartsanak népszavazást a Győr megyéhez való csatlakozásról.
Az elnök szerint három falu szándéka irreális. A törvény szerint ugyanis azon települések kezdeményezhetik a megyeváltást, amelyek megyehatáron fekszenek. Az említett három helység nincs ilyen területi pozícióban.
A Veszprém megyéből kiválni igyekvő falvak indokai között elsősorban földrajzi és közlekedési érvek szerepelnek. (E települések nem csupán megyét, de régiót is váltanak, ha törekvésük megvalósul.) A megyeváltást korábban bejelentett hat település ügye várhatóan az idén ősszel kerül az Országgyűlés elé, de kedvező döntés esetén is meg kell várniuk a csatlakozással az önkormányzati választásokat.