Áttörés a környezetvédelemben

Az Európai Bizottság most véglegesíti a környezetvédelmi fejezet kapcsán esedékes, aktualizált állásponttervezetet. A formális határidő április 30. Előzetes jelzések alapján számos területen is bizonyos fokú engedményekre lehet majd számítani Brüsszel részéről.
A jelölt országok általában e témakör kapcsán kérték a viszonylag legnagyobb számú és leghosszabb időszakra szóló átmeneti mentességi kérelmet, főként a közösségi acquis végrehajtásának tetemes beruházási igénye miatt. Magyarország a Brüsszelben március 26-án átadott kiegészítő álláspontjában ugyanakkor már számos derogációs igényt vont vissza, illetve egyes esetekben átfogó mentesség helyett konkrét területekre -- úgynevezett leánydirektívákra -- szűkítette le kérelmét.
Bizottsági részről hangsúlyozzák, hogy elviekben készek derogációs kérések támogatására olyan esetekben, ahol egyértelmű a nagy ráfordításigény, s ahol egy ilyen mentesség nem torzít számottevően a piaci versenyfeltételeken. Verstrynge a napokban ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a látszólagos engedékenységnek van egy bizonyos logikája, amelyhez Brüsszelben igyekeznek következetesen ragaszkodni.
Szinte bizonyosan nem lehet például derogációra számítani a természetvédelem, a kerettörvények elfogadása, valamint úgynevezett eljárási kérdések esetében. Az utóbbi alatt egyebek között a közvélemény informálását, vagy például a szükséges környezetvédelmi hatástanulmányok elvégzését értik.

Brüsszelben nem zárkóznak el viszont olyan mentességek elfogadásától, amelyeket az adott direktívák bevezetésekor a mai tagállamok is megkaptak: főként a víz- és hulladékgazdálkodás területén. A dolog azonban itt sem teljesen parttalan -- európai bizottsági körök részint arra emlékeztetnek, hogy a tagországok annak idején új helyzetként kerültek szembe bizonyos direktívák végrehajtásával, és ezért kaphattak például tíz évet a szükséges technikai feltételek megteremtésére.
Ugyanezen előírások meglétéről ugyanakkor a tagjelölteknek minimum a két évvel ezelőtti joganyag-összevetés (a nevezetes "screening") óta tudnak, miközben a taggá válásig még mindig minimum három év van hátra. Mindezek fényében nem minden tagország kész most nekik is ugyanazt a tízévnyi mentességet megadni, amit eredetileg ők élvezhettek.
További fontos szempont a potenciális piaci kihatás: egy hőerőmű esetében például nagyobb az esély hosszabb derogáció elnyerésére, mint -- különösen EU-határvidékhez közel eső -- termelői üzemnél. Az utóbbinál ugyanis fennáll a veszély, hogy ha például tíz évig tűrik el bizonyos technológiai feltételek hiányát (s ezzel voltaképpen versenyelőnyt biztosítanak az adott országnak), akkor ilyen hosszú időre már tagországbeli üzemek is kísértést érezhetnek az áttelepülésre, illetve ottani üzemnyitásra.
Többé-kevésbé biztosnak számítható vezérfonalnak tekinthető az, hogy egyes területeken mennyi időre kaptak mentességet az erre igényt tartó mai tagállamok. A csomagolóanyagok újrahasznosítható hányadára vonatkozó irányelv bevezetésére például eleve reménytelen 4-6 évnél hosszabb derogációt kérni, mivel a jelenlegi tagok között sem akadt erre példa, míg főként a szennyvízkezelés és a hulladékgazdálkodás esetében jó eséllyel elnyerhető akár tízéves mentesség is.
Fontos feltétel ugyanakkor, hogy minden ilyen kérelmet részletes technikai indoklás, illetve a korszerűsítésre vonatkozó konkrét pénzügyi, beruházási terv kell kiegészítsen. Ezek feladata egyértelművé tenni, hogy a tagjelölt nem csak általában kész az elvárt normák adott időpontra történő elérésére, de meghatározott terv szerint, ténylegesen dolgozik is ennek teljesítésén.
Bizottsági illetékesek visszatérően jelzik ugyanakkor, hogy több esetben olyan jelentős mértékben változott -- vagy éppen változás közben van -- a vonatkozó joganyag, hogy brüsszeli megítélés szerint aligha lesz elkerülhető a fejezet jövő évi részbeni-egészbeni újranyitása.
Példaként utalnak a tavaly elfogadott, a víztisztaság védelmére vonatkozó új közösségi keretirányelvre. Jövőre pedig a hulladékkezelésnél várható több fontos módosítás. A jelek szerint bizottsági körökben a leendő fejezetnyitást többé-kevésbé tényként kezelik -- jóllehet formális döntés még nincs róla --, amiben azonban nem feltétlen osztoznak a jelölt országok diplomatái is. "Eddig is változott a közösségi joganyag, és eddig is megküldtük a mindezt tudomásul vevő nyilatkozatokat. Egy kissé barátságtalan lépésnek tűnne, ha itt most hasonló fejlemény miatt az egész fejezetet meg akarnák nyitni" -- jegyezte meg az egyik tárgyaló kelet-európai ország diplomatája.
A kelet-európai jelölt országok mezőnyéből amúgy -- a fejezeten már túljutott Szlovéniát nem számítva -- láthatóan Magyarország és Csehország megítélése a legkedvezőbb, miközben a legerőteljesebb elégedetlenség Lengyelország és részben Szlovákia eddigi környezetvédelmi teljesítményét övezi (nem számítva Romániát, amelyet e téren is a leginkább elmaradottnak tekintenek).
A lengyelek esetében visszatetszést keltett részint az átadott információk elégtelensége, bizonyos korábbi vállalások teljesítésének az elhúzódása, valamint egyes benyomások szerint általában is Varsó hozzáállása. Verstrynge a napokban kelet-európai újságírókkal találkozva nyíltan is úgy fogalmazott: az a benyomás kezd kialakulni, hogy miközben a tagjelöltek többsége tart tőle, hogy ha nem teljesít bizonyos házi feladatokat a csatlakozási folyamatban, akkor ebből hátránya lehet, addig Varsó mintha arra számítana, hogy esetében ezt nagyobb elnézéssel kezelik majd.
A környezetvédelmi főigazgató-helyettes ennek fényében is vélte úgy, hogy a talán már a svéd fél évben révbe jutó ciprusi--cseh--észt--magyar négyes után leginkább Málta, Litvánia és Lettország számíthat az idén a környezetvédelmi fejezet lezárására. A környezetvédelmi dosszié minden jel szerint a júniusi, miniszteri szintű fordulón kerülhet leghamarabb napirendre.