Anatolij Grigorjev szerint a Mir űrállomáson az eltelt tizenöt évben végzett kísérletek és elkövetett hibák páratlan tapasztalatot adtak Oroszországnak az egy évig vagy tovább tartó űrutakon részt vevő személyzet kiválasztására, kiképzésére, élelmezésére és támogatására. Életfontosságú információkat nyújtottak arra vonatkozóan is, hogy józan állapotban tartsák az ilyen űrút személyzetét 280 millió mérföld távolságban.
"Mérnökeink úgy vélik, hogy 2020-ra képesek ilyen űrvállalkozás megszervezésére, és orvosi szempontból nincs semmi, ami egy ilyen utat megakadályozhatna" -- jelentette ki Grigorjev professzor, aki már április elején meglepte a szakmát azzal a jóslásával, hogy Oroszország legkorábban már 2016-ban űrszemélyzetet küld a Marsra.
A prognózis nem csak azért keltett meglepetést, mert a Mir éppen napokkal korábban zuhant a Csendes-óceán déli részébe, hanem mert Oroszországnak vélhetően anyagi nehézségei lennének egy ilyen expedíció finanszírozására. Ennek költsége a NASA becslése szerint akár 400 milliárd (!) dollár is lehetne. (Oroszország idei GDP-je a becslések szerint 331 milliárd dollár lesz, 54 milliárddal kevesebb, mint Hollandiáé).
Ugyanakkor Putyin elnök azzal az ígérettel állt elő Jurij Gagarin első űrútjának negyvenedik évfordulóján, hogy visszaállítja Oroszországnak mint űrhatalomnak a tekintélyét. Grigorjev professzor kijelentette, hogy Oroszország részletes tervvel áll elő 2005-re élő ember Marsra juttatására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.