Milos Zeman miniszterelnököt az sem aggasztja, hogy az államháztartási mérleg deficitje nem felel meg az uniós tagság egyik maastrichti feltételének, mely szerint az nem lehet több a GDP 3 százalékánál. Zeman arra hivatkozik, hogy a maastrichti kritériumok csak akkor válnak aktuálissá, ha Csehország már mint EU-tag kéri majd a felvételét az európai monetáris unióba is.
A cseh pénzügyminisztérium a teljes államháztartás tavalyi deficitjét 70 milliárd koronára, a GDP mintegy 3,7 százalékára becsüli. Az idén pedig csak a feltételezett privatizációs bevételek beszámításával lehet 55,7 milliárd korona, vagyis a GDP 2,8 százaléka ez a deficit, azok nélkül 190 milliárd koronára -- 9,4 százalékra -- nőhet. Maga a köztartozás összege még messze van a GDP 60 százalékától (amit még megenged az EU), de évről évre nő: 2000-ben 18 százalék alatt volt, az idén 20 százalék felett, 2003-ban 20 és 25 százalék között lehet. Az össztartozások növelik a költségvetés deficitjét, ami 1999-ben 29 milliárd, tavaly már 46 milliárd korona volt.
A legnagyobb államadósság azáltal keletkezett, hogy a 18 cseh bank csődje után az egész bankrendszert stabilizálni kellett. Tavaly márciusi hivatalos adat szerint ez (a betétesek kielégítésével együtt) csak addig 225 milliárd koronába került, de további 60 milliárdot költött az állam a Komercní Banka rossz hiteleire, és még 20 milliárdot pénzintézeti tartozásokért vállalt garanciák teljesítésére. A bankokon kívül vállalati kölcsönökért, az EBRD-től infrastruktúra-fejlesztésre felvett hitelekért és a betegbiztosítók veszteségeiért is az állam kezeskedik. Egész garanciavállalása 149 milliárd korona körüli. A kölcsönkötvények is megcsapolják a költségvetést (csak kötvénykamatokra az idén 20 milliárd koronát kell kifizetni).
Pavel Mertlík pénzügyminiszter azzal érvel, hogy a gazdaságot nem lehetett volna kölcsönök nélkül fellendíteni. A cseh cégek versenyképességén is javítani akartak, nem mehetnek csődbe rögtön az uniós felvétel után. Azt még a Világbank is elismerte a cseh közkiadásokat értékelő legutóbbi állásfoglalásában -- mondta Mertlík --, hogy Csehország csak az adósság növelése által tudott úrrá lenni a gazdaságot ért káros hatásokon.