Előny a biztosítás
Kétfelől kapnak kártérítést azok az árvízkárosultak, akiknek volt biztosításuk, és a házuk összedőlt, vagy le kellett bontani. Egyrészt az állam újjáépíti a lakhatatlanná vált ingatlanokat, másrészt a biztosítótársaságok is fizetnek kártérítést. Az ÁB-Aegon ügyfelei átlagosan 1,3 millió forintot kaptak. Legalább 90 olyan árvízkárosultnak folyósítottak már ekkora vagy hasonló mértékű kártérítést, akiknek lakhatatlanná vált az ingatlanjuk. Így a biztosításról időben gondoskodó beregi károsultak nemcsak a régi vályogháznál nagyobb értékű lakáshoz jutnak állami segédlettel, de készpénzt is kapnak a biztosítótól.
A kormány újjáépítésről szóló rendelete ugyanis csak azt szögezi le, hogy legalább százszázalékos kártalanítást nyújtanak az árvíz miatt megsérült házak tulajdonosainak, vagyis az állam új ingatlant épít a régi helyett. Arról azonban nem rendelkezik, hogy mi lesz azokkal, akik a biztosítótól is kapnak kártérítést.
Akik a biztosítótársaságokkal polgári jogi szerződést kötöttek, azokat a biztosítási díj is megilleti -- fogalmazott a lapunknak nyilatkozó Szentes György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Nemrégiben úgy nyilatkozott: a károsultak arra nem számíthatnak, hogy kétfelől kapnak támogatást (VG, 2001., március 21.). A korábbi elképzelések között ugyanis az szerepelt, hogy a kormány a biztosítói térítést valamilyen formában bevonná az állami finanszírozásba. Ez a javaslat azonban nagyon sok ellenzőre talált, így nem került be a kormányrendeletbe.
Eddig 1,1 milliárd forint kártalanítást fizettek a biztosítótársaságok. Becslések szerint a végső összeg 2,3 milliárd forintra rúg majd. Ennek több mint fele az ingatlankárokat fedezi -- becsülte a Magyar Biztosítók Szövetsége. Az ÁB-Aegonnak -- amelynek a legtöbb ügyfele volt a beregi térségben -- nincs pontos statisztikája arról, hogy hány összedőlt vagy bontásra ítélt házra fizettek kártérítést -- mondta Horváth Andrea adminisztrációs vezérigazgató-helyettes a Világgazdaságnak. Az biztos, hogy az 1,2 milliárd forint kártérítésből 900 milliót az ingatlanban esett károkra folyósítottak.
Általában a lakás mellett a melléképületekre, az építményekre (például kerítés) és az ingóságra is kötnek biztosítást. Így a társaságok erre is folyósítanak kártérítést. Az állami kártalanításnál azonban egyelőre még nem tisztázott, hogy mi lesz az összedőlt melléképületekkel. A kormányhatározat ugyanis csak a lakóingatlanok újjáépítéséről szól, arról nem, hogy a régi házhoz tartozó gazdasági épületeket -- amelyek sokszor elengedhetetlenek a lakók megélhetéséhez -- felépíttetik-e állami forrásból.
