Az egyik ilyen döntés volt a Miroslav Grégr ipari és kereskedelmi miniszter gazdasági növekedést gyorsító intézkedéscsomagjának nemrégi jóváhagyása. Mertlík ezt a "nagy robbanás" néven emlegetett tervcsomagot megvalósíthatatlannak tartotta, mint ami "a tűréshatáron túlmenően pénzigényes". Mertlík egyébként nem volt egyedül ezzel a véleményével, vele együtt sok gazdasági szakértő figyelmeztetett a terv veszélyeire.
Az energiaszektor privatizációját illetően is Grégr elképzelése érvényesült Mertlíkével szemben, vagyis nem részenként, hanem egyben adják el az áram- és gázszolgáltatókat. A privatizációs tanácsadók kiválasztásában is hiába támogatta Mertlík a nemzeti vagyonalap (FNM) döntését, azt a kormány mindkét esetben megsemmisítette. Így csak még tovább halasztódott a magánosítás, amit pedig Mertlík gyorsítani szeretett volna. Más kormánydöntések közül azt is hiába bírálta a leköszönő pénzügyminiszter, hogy nyílt pályáztatás nélkül adtak megbízást a csehországi északmorva területen átmenő D47-es autópálya megépítésére.
Petr Fischer, a Lidové Noviny kommentátora a cseh közélet jelenlegi "legfájdalmasabb" eseményének nevezi Mertlík kudarcát. Eleinte úgy látszott, éppen ő lesz az a kiegyensúlyozó elem, aki vissza tudja fogni a mindig újabb pénzigényes tervekkel előálló Grégret -- de ez nem sikerült neki. Václav Havel elnök is fájlalja Mertlík távozását. A Právo kérdéseire válaszolva azt mondta, jó miniszternek tartotta Mertlíket, és örülne, ha a posztján maradt volna. A Financial Times Deutschland Mertlík távozásában újabb bizonyítékát látja annak, hogy Csehországban gyengül a reformmozgalom. Az osztrák Kurier szerint a cseh kormányra általában jellemző, hogy a fiatalabb, liberálisabb minisztereket a háttérbe szorítják a hatvanas évek közgazdasági iskolájához tartozó idősebbek. A The New York Times is úgy ítéli meg Mertlík hirtelen távozását, mint annak a jelét, hogy "Csehországban a gazdasági reformok ismét falba ütköztek".