Határokon átnyúló előtakarékosság

A bizottság tegnapi ülésén hagyta jóvá az adóügyekben illetékes főbiztos javaslatát a foglalkoztatotti viszonyból eredő kiegészítő nyugdíjbiztosítás rendjének részleges összehangolására. Az előterjesztő Frits Bolkestein maga is időszerűtlennek tartotta a teljeskörűen egységes szabályozás bevezetését, mert a tagországok szigorúan ragaszkodnak az adózási és nyugellátási rendjükben eddig fenntartott önállóságuk megőrzéséhez.
Az egyes rendszerek közelítését viszont szükségesnek tartja Brüsszel, hogy teljesülhessen az uniós alapszerződés rendelkezése a személyek szabad mozgásáról. Az adott területen végrehajtandó harmonizációval a bizottság szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy az összeurópai munkaerőpiac útjában álló utolsó akadályokat is lebontsák 2005-re.
Az eltérő szabályozási módok legproblémásabb aspektusa az volt, hogy egy-egy tagország nem adott megfelelő adókedvezményeket azon munkavállalóknak, akik egy másik államban működtetett -- az ellátás második pilléreként említett -- magánnyugdíjrendszerben kívántak részt venni. Tegnapi határozata értelmében a bizottság sorra elemezni fogja az ilyen eltérő szabályokat, és kísérletet tesz annak kikényszerítésére, hogy ezek összhangba kerüljenek az alapvető szabadságjogokra vonatkozó uniós rendelkezésekkel. A testület kilátásba helyezte, hogy adott esetben a luxembourgi európai törvényszék elé idézi a változtatásoktól vonakodó tagállami hatóságokat.
A foglalkoztatotti viszonyból eredő -- második pillérként említett -- magánbiztosítás egységesítésében az első lépésként ajánlja a bizottság, hogy a tagországok bocsátkozzanak széles körű és sokoldalú információcserébe. Ennél jóval súlyosabb feladatnak ígérkezik az ilyen kiegészítő járulékokkal és járandóságokkal együtt járó kétszeres adózás vagy adókibúvók dzsungelének feltárása és megszüntetése.
A most közzétett bizottsági anyag ezzel kapcsolatban különösen aggályosnak tartja azokat az eseteket, amikor valaki egy államban dolgozott, és egy másikban venné fel a kiegészítő ellátást. Ilyenkor szélsőséges variánsként előfordulhat, hogy az aktív évei során is adózni kényszerült a "második pillér" címén befizetett járulékok után, ráadásul a folyósított nyugdíj után is le kellett rónia a közterheket.
A másik véglet szerint valaki jelentős kedvezményeket vett igénybe a járulékok befizetésekor, emellett pedig a nyugdíjkifizetések is adómentesek lettek számára. Az ilyen zavaró körülmények kezelésére a brüsszeli bizottság kétoldalú vagy sokoldalú egyezményes rendszerek kialakítását ajánlja, amelyek létrehozatalához segítségét is kilátásba helyezte.