A sztrádákon való folyamatos haladás érdekében javasolja a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium a kapuk lebontását -- tudta meg a Világgazdaság Fónagy Jánostól. A tárca előterjesztésében csak a főpályákon lévő kapuk leszedése szerepel, a többi megmaradna a forgalomszámlálásra. Ha a kormány áldását adja, még az idén lebontják a két állami sztrádán -- az M1-esen és az M3-ason -- lévő kapukat. Fónagy János nem tart attól, hogy emiatt megnő a bliccelők száma, évi akár többmilliárdos bevételkiesést okozva. A kapuk bontási költségét korábban kétmilliárdra becsülték.
Jelenleg a kapus állami sztráda szakaszain -- az M3-ason, illetve az M1-es Győr és Hegyeshalom közöttin -- gyakorlatilag nincs bliccelő -- tudtuk meg az üzemeltetőnél. A kapuk össz-száma 60, küzülük 31 van a főpályán. A 24 órában üzemelő kapuknál mintegy 300 ember dolgozik.
A Budapest és Győr közötti nem kapus szakaszon -- ahol az ellenőrzésekről több rádió is tájékoztatja a közlekedőket -- a forgalom 15-25 százalékára becsülik a bliccelők számát. Pontos érték azonban nincs, az ORFK 2000 második fél évétől felfüggesztette az autópálya-matricák használatával kapcsolatos adatok -- beleértve a díjfizetés elmulasztása miatti bírságok -- gyűjtését.
A rendőrök a közútkezelő társaságokkal közösen heti háromszor esetenként kettő-hat óra időtartamig végzik az ellenőrzést -- mondta lapunk érdeklődésére Szilágyi Tibor rendőr alezredes. Ez alkalmanként mintegy 50 ezer forintba kerül, és az ellenőrzési módszer a forgalomnak maximum tíz százalékát fedi le. Az ennél biztonságosabb komplex forgalomterelés esetenként 100-200 ezer forintot igényelne.
A szakember szerint a minimális forgalomtereléssel járó ellenőrzés is balesetveszélyes. Van azonban olyan megoldás is -- jellemzően a Komárom megyei szakaszon --, ahol még mobil forgalomterelés sincs, a pálya széléről állítják le matrica-ellenőrzéshez a járműveket. Úgy véli, hogy a gondokat az elektronikus ellenőrzés oldaná meg.
Ennek lehetőségéről -- értesült lapunk más forrásból -- a kormány várhatóan a jövő héten tárgyal. Információink szerint elképzelhető, hogy ez a -- milliárdos nagyságrendű -- beruházás is bekerül az autópálya-programba. Ha zöld jelzést kap, úgy az M7-esen, illetve az M3-as továbbépülő szakaszán már elektronikus rendszert építenének ki. Ez a pálya szélére szerelt egységek révén ellenőrizné a járművekben lévő kártyát. Ez a rendszer nemcsak a sztrádadíj befizetését, hanem a biztosítási tarifa, illetve a súlyadó befizetését is ellenőrizné.
A minisztertől megtudtuk, hogy a tárca azt is javasolja, hogy Tabányánál és Hatvannál néhány kilométeren ingyenes legyen a pálya. Ennek indoka, hogy a helyi lakosoknak ne kelljen nagyot kerülniük a városon belüli közlekedés során. Jelenleg ezt csak díjfizetés ellenében tehetik meg.
Ingyenes szakasz már két helyen (Győrnél és Tatabányánál) most is van az M1-esen -- tudtuk meg az Állami Autópálya-kezelő Rt.-nél. A hatályos rendelet értelmében erre azon a megyei jogú városok esetében van lehetőség, ahol két csomópont van.
A szaktárca javaslatát szakmai körökben precedensértékűnek nevezik, lévén a szóban forgó városok nem megyei jogúak. Az M7-esen -- a 2003-tól tervezett díjasítást követően -- sok település kérné ugyanis az elkerülő sztrádarész díjmentességét.