Párbeszédet sürget a magyarországi nagyvállalatok és a kormányzat között a piaci terjeszkedés feltételeiről a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). A multinacionális vállalatokkal szemben a hazai nagy cégek hátrányban vannak, mivel nincs megfelelő finanszírozási hátterük, és így lobbierejük sem -- érvelt Székely Péter, az MGYOSZ alelnöke. A párbeszéd első lépcsője az a felmérés, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Stratégiai Elemző Központja készített. Ebből kiderül: mindössze száz olyan többségi magyar tulajdonú nagyvállalat működik Magyarországon, amelynek éves nettó árbevétele -- 1997-es adatok alapján -- meghaladja a 10 milliárd forintot.
A magyar nagyvállalatok speciális gondokkal küzdenek, de eddig nem tartoztak a kormányok által kiemelt körhöz. Pedig a legsürgetőbb gondok orvoslásra várnak -- mondta Székely. Így a belső piacvédelem, az exportfinanszírozás és -biztonság, valamint az alultőkésítettség kérdését kell mihamarabb megoldani. Emellett az MGYOSZ azt is el kívánja érni, hogy a kormány a nagyvállalatokra támaszkodva alakítson ki ágazati politikát.
A magyar kormány nem nyújt olyan kedvezményeket a nagyvállalatainak, mint amilyeneket az idetelepedett multinacionális cégek kapnak fejlesztéshez, tőkeexporthoz az anyaország kormányától -- mondta Novotny Lajos, az MGYOSZ elnökségi tagja. Ráadásul a multik a magyar államtól is támogatást kapnak. Úgy véli, a hazai gazdasági életben megtörtént a nagy, valamint a kis- és közepes vállalkozások szétválasztása. A magyar kormány ugyanis a Széchenyi-tervben csak a kis- és középvállalkozásoknak nyújt pályázati lehetőséget. Ezért a nagyvállalatok hátrányos helyzetben érzik magukat. Az MGYOSZ azt kéri a kormánytól, hogy oldja fel ezeket a pályázati korlátokat. Matolcsy György gazdasági miniszter azt ígérte, hogy megvizsgálják ennek lehetőségét -- mondta Novotny.
A száz hazai nagyvállalat egyébként 1200 milliárd forint nettó értékesítést, 90 ezer foglalkoztatottat és 430 milliárd forint exportot képvisel -- derül ki a MeH felméréséből.