Lemondott a cseh pénzügyminiszter

A vitában az utolsó cseppet a gázszolgáltatói és az erőműszektor ellentétes megítélése jelentette Mertlík számára, elhatározásában azonban a fiskális reformok körüli nézeteltérések is szerepet játszottak. A miniszter gyorsítani szerette volna néhány erőművállalat magánkézbe adását, utóbb azonban a kabinet arra kényszerítette, hogy vonja vissza a tanácsadó kiválasztására tett lépéseit. A távozási szándék bejelentésével egyébként néhány órával később követte a cseh privatizációs ügynökség vezetője, Jirí Havel, akit a miniszter szövetségesének tartottak ilyen ügyekben.
A keynesi elveken nevelkedett Mertlík a külföld számára a kormányzó szociáldemokraták modern, racionálisan politizáló szárnyát képviselte. Egy a Reuters által idézett politikus szerint ő volt a néhány hozzáértő egyike a kormányban.
Távozását jelentések azzal magyarázzák, hogy a pénzügyminiszternek nem sikerült rávennie Zeman miniszterelnököt a szociáldemokrata párt régi gárdájának menesztésére. Kiválásától azt várják, hogy tovább gyengül a kisebbségi kormány. A szociáldemokraták már most is 10 százalékkal gyengébben állnak a közvélemény-kutatásokban, mint a riválisukként politizáló két, jobbközép formációnak tekintett párt.
Mertlík helyzete -- állítja a Reuters egy összeállításában -- azért vált tarthatatlanná, mert sorozatosan alulmaradt vetélytársával, Miroslav Grégr ipari és kereskedelmi miniszterrel szemben. Az elektromos művek (CEZ) privatizációját a pénzügyminiszter például úgy akarta végrehajtani, hogy a regionális elosztóhálózatot előzőleg válasszák le, úgy értékesítsék külön, és hasonló modellt kívánt követni a gázművek esetében is. Grégr viszont az egyben való eladást szorgalmazta, ami mögé végül a kabinet felsorakozott.
Tavaly az olaj- és üzemanyagszektorban is ilyen vonalak mentén következett be törés. Egy további konfliktus forrása volt, hogy a kormány versenytárgyalás nélkül fogott bele egy jelentős autópálya-építési tervbe, amit Mertlík eleve ellenzett. Ugyanígy, tender nélkül és a pénzügyminiszter ajánlása ellenére adták el a CSOB pénzintézetnek a likviditási válságba juttatott ottani postabankot, az IPB-t. További súlyos konfliktus forrása volt, hogy Mertlík ellenezte Grégr monstre fiskális ösztönző programját, amely a 9 százalékos deficit/GDP mutató kialakulásához vezetett.