Lemondott a japán miniszterelnök

Mori miniszterelnök még pénteken jelentette be a lemondásáról szóló döntését. A színfalak mögötti alkudozások révén hatalomra juttatott politikussal folytatódott azon kormányfők sorozata, akik rendre elbuktak a növekedés újraindítását célző próbálkozásokban, a stagnálás, a visszaesés és a pangás szerinti konjunkturális változatosság leküzdésében.
Az ottani viszonyok szerint robusztus termetű Mori alighanem az ország legnépszerűtlenebb miniszterelnökeként fog bekerülni a politikatörténetbe. Az elődjének halála után a kormány élén alig egy évet töltő politikus először a beiktatása után néhány héttel kavart botrányt, azzal a kijelentésével, hogy Japán "isteni nemzet, élén a császárral". Ezt sokan értelmeztek úgy, hogy a második világháborús Japán ideológiáját próbálja feltámasztani, amit a politikus később cáfolt, és bocsánatot kért kijelentéséért.
Mori népszerűsége akkor süllyedt a mélypontra (10 százalék alá), amikor februárban nem volt hajlandó megszakítani golfpartiját arra a hírre, hogy egy amerikai tengeralattjáró japán hajóval ütközött, és a szerencsétlenség nyomán kilenc utas, köztük négy diák a vízbe veszett. Mori a kormányát érintő pénzügyi és egyéb botrányok miatt is bajba került, egyik minisztere egy kábítószer- és nőügy, a másik vesztegetési vád miatt volt kénytelen már lemondani.
Mori távozásával közel egy időben jelentették be Tokióban, hogy a kormánykoalíció vezető politikusainak sikerült megállapodniuk a főbb vonalaiban már korábban ismertetett szanálási és deregulációs program részleteiről (VG, 2001. április 4.). A terv szerint a japán kereskedelmi bankoknak két éven belül le kell írniuk legkockázatosabb kinnlevőségeiket, ezenfelül az újonnan kialakuló rossz hitelekre még egy év haladékot kapnak. Ilyen címeken a bankoknak várhatóan 13 ezer milliárd jen követelést (mintegy 116 milliárd euró) kell törölniük könyveikből.
További intézkedésként előírnák, hogy a japán kereskedelmi bankok az eddigi 130 százalék helyett legfeljebb annyival részesedhetnek más társaságokban, amennyi a saját tőkéjük értéke. Ezzel közelítenek a szigorúbb nemzetközi szokás felé. Németországban az értékhatár 60 százalék, az Egyesült Államokban pedig a bankok nem is vehetnek részt más vállalkozás tőkéjében. Ez az intézkedés a tőzsdei ingadozások továbbgyűrűző hatását mérsékli majd a japán bankok számára.
A korlátozás bevezetése után várható részvénytúlkínálatot úgy próbálják meg kivédeni, hogy felállítanak egy különleges alapot, amely átveszi az eddig a bankok kezelésében lévő és az értéküket az utóbbi években folyamatosan elveszítő értékpapírokat. Az alap összegéről utoljára egy 10 ezer milliárd jenes (90 milliárd euró) előirányzat várt ismertté, a Reuters által idézett elemzők szerint azonban ennek legalább a duplájára lenne szükség.