A szegény és elmaradott Macedónia számára fontos Koszovóba irányuló export a márciusi határzárak miatti közlekedési fennakadások következtében elmaradt -- írja a Neue Zürcher Zeitung. Ehhez járul a termelés fennakadása az albán és a koszovói határvidéken: a legtöbb építési munkát abbahagyták. Sok külföldi beruházást is bizonytalan időre elhalasztottak az általános bizonytalanság miatt, és gyakorlatilag minden helyfoglalást visszamondtak a vonzó Ohridi-tó partvidékére.
Az eddig viszonylag kiegyenlített macedón állami költségvetést az idén a fegyverkezés és a katonai behívások költsége becslések szerint súlyosan meg fogja terhelni. A Nemzetközi Valutaalap már nem számít rá, hogy a megállapodás szerinti strukturális reform megvalósítható, és tekintettel a megváltozott körülményekre, ez nem is követelhető meg. A nemzetközi pénzintézetek tovább folyósítják a pénzt, mégha a közigazgatást és a veszteséges állami vállalatokat nem is szorítják gazdaságosabb működésre.
Az IMF engedékenysége azt sejteti, hogy a macedón gazdaság lehetőségeinek határán működik. A munkaképes lakosság 32 százalékának nem volt állása a múlt évben, a munkanélküliség különösen a népesség albán harmadát sújtotta. Tovább gyengültek az ország külgazdasági kapcsolatai. Devizabevételhez csak a Koszovóba irányuló, segélyekből finanszírozott exportból, textilipari bérmunkából és az Ohridi-tó idegenforgalmából jut. A GDP 10 százalékára rúg a folyó fizetési mérleg hiánya.
Macedóniát a Világbank még egy évvel ezelőttig a legszegényebb országok közé sorolta, és aligha bír ki hosszabb nemzetközi politikai konfliktust. A kormány és Javier Solana optimizmusa ellenére a Bécsi Nemzetközi Összehasonlító Tanulmányok Intézete (WIIW) tartósabb összeütközésekre számít, amelyek csak a legjobb esetben korlátozódnak Macedóniára és Koszovóra. Az albánok nem egyszerűen terroristák Vladimir Gligorov professzor szerint, hanem tipikus nacionalista mozgalom, amelynek területi követelései vannak, s amely a környező területek lakosságának támogatására számíthat.
A WIIW véleménye szerint a négy éve működő, a márkához mereven kötött monetáris rendszer (currency board) összeomolhat, ha az idén Macedóniának csak a multilaterális intézményektől kapott devizára kell szorulnia. Gligorov szerint az eddig elhatározott segélyek hosszabb ideig elhúzódó válság esetére nem elegendők a magánátutalások és befektetések pótlására. A világnak még nincs tapasztalata az ilyen valutarendszer összeomlásáról.
A bécsi kutatók ma azt találgatják, hogy a Macedóniából induló hullámok milyen messzire juthatnak a gazdaságilag törékeny délkelet-európai térségben. Elsősorban Koszovó miatt aggódnak, amely politikailag Szerbiától, közlekedésileg Albániától elszigetelt, ezért külkereskedelmileg Macedóniára van utalva. A válság fokozódása nem kizárt, ezért a biztonsági és bizalmi problémák élesedése érintheti Bulgáriában és Albániában is a magánbefektetési tevékenységet. Belgrádnak is inkább Közép-Szerbiára kellhet összpontosítania az újjáépítésben. De nem csak pénzről van szó. A demokráciával összeegyeztethetetlen nacionalizmus újraéledése ellen nemzetközi beavatkozásra van szükség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.