Megsemmisült üzletrész-szabályozás

Alkotmányellenesnek találta az Ab a január elsejétől hatályos üzletrésztörvényt és az ahhoz készített, ez év március 3-án megjelent végrehajtási kormányrendeletet (vhr.). Ezért a testület a jogszabályokat teljes mértékben és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette -- ismertette tegnap a döntést Németh János elnök a nyilvános határozathirdetésen.
Az Ab szerint az üzletrész-szabályozás alkotmányos indok nélkül elvonta volna a szövetkezetek vagyonát, illetve hátrányos megkülönböztetéssel sújtotta a mezőgazdasági szövetkezeteket és tulajdonosaik egyes csoportjait. Emellett az üzletrészigények bejelentését, kifizetését és az ide vonatkozó közhatalmi feladatokat előíró teljes eljárási rend (vhr.) is ellentétes volt az alkotmánnyal.
A taláros testület számos agrárágazati szakmai és érdek-képviseleti szövetség, valamint az SZDSZ beadványának hatására foglalkozott az üzletrész-szabályozással. Az üzletrésztörvény tavalyi elfogadása után Mádl Ferenc köztársasági elnök is több felkérést kapott, hogy kezdeményezzen előzetes alkotmánybírósági normakontrollt. Mádl azonban -- bár fenntartásokat is megfogalmazott -- nem fordult az Ab-hoz, és kihirdette a jogszabályt.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor tegnapi kommünikéjében deklarálta, hogy az üzletrésztörvény és a vhr. ellentétes volt a jogállamiság követelményeivel. Sértette a szövetkezeti autonómiát és a tulajdonhoz való jogot. Az Ab szerint az Országgyűlés nem alkothatott volna olyan szabályozást, amely -- függetlenül a tényleges értéktől -- az üzletrészek névértékének kifizetésére kötelezte a szövetkezeteket.
Az üzletrésztörvény a szövetkezeti vagyoni viszonyok elfogadhatatlan kényszerátalakítását írta elő, amelyre a gazdaságoknak semmilyen befolyása nem lett volna -- állapította meg az Ab. A testület leszögezte: egy évtizeddel a piacgazdasági alapok megteremtése és a szövetkezeti tulajdon átalakítása után nincs alkotmányos indoka annak, hogy a jogalkotók a szokásos piacgazdasági szabályozástól eltérő eszközöket alkalmazzanak. Az Ab szerint lehet ugyan alkotmányos cél a szövetkezeti üzletrészek megszüntetése (megváltása), de az üzletrész-tulajdonosokat szabályozási szempontból "homogén csoportnak" kell tekinteni.
Már tegnap megkezdődött egy új üzletrészmegoldás kidolgozása az agrártárcánál -- reagált sajtóközleményében a Miniszterelnöki Hivatal (MeH). A kormány eredetileg az úgynevezett kívülálló tulajdonosokat akarta üzletrészeik névértékéhez juttatni, megszüntetve eddigi hátrányos megkülönböztetésüket. A napokban Orbán Viktor miniszterelnök már deklarálta, hogy a kabinet a problémát egy számára kedvezőtlen Ab-döntés esetén is meg kívánja oldani. A MeH leszögezte: a kormány -- tiszteletben tartva az Ab-határozatot -- új törvény- vagy kormányrendelet kialakítását kezdte meg.
Nem tart viszont feltétlenül szükségesnek újabb törvényjavaslatot Kovács Zoltán, az FVM helyettes államtitkára, közigazgatási államtitkárjelölt. A tegnapi határozathirdetés után elmondta: az FVM forgatókönyve szerint a kormány saját hatáskörben is dönthetne a kifizetésekről, ha azokat nem kölcsönből, hanem végleges juttatásként, valamilyen költségvetési forrásból akarná megvalósítani. Az így szerzett állami tulajdont a szövetkezetek később visszavásárolhatnák.
Kovács közölte: az FVM azonnal megkezdi a szövetkezeti tövény módosításának előkészítését annak érdekében, hogy a külső tulajdonosok az üzletrészügy rendezéséig a szövetkezetekben tagi jogosítványokat (szavazati jogot) kaphassanak. (E módosítás az üzletrésztörvényben januártól lépett hatályba, de az Ab most ezt is megsemmisítette. Ezzel kapcsolatban Bagi István alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg.) Az április 15-i eredeti bejelentkezési határidő lejártáig folytatódik az üzletrészigények összegyűjtése is. Ezeket később az FVM-ben feldolgozzák.
Nem okozott nagy meglepetést az Ab döntése, mivel jórészt a korábbi fideszes aggályokat igazolta -- fogalmazott Farkas Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke. Egyúttal bírálta az igazságügyi tárcát, mert szerinte a jogszabály-előkészítésben többet kellett volna segítenie, hogy "ez ne fordulhasson elő". Elkeserítőnek nevezte az Ab-határozatot Gyimóthy Géza, az FKGP alelnöke. Leszögezte: eddig 300 ezren jelentették be üzletrész-kifizetési igényüket, és ez a családtagokkal együtt egymillió érdekeltet jelent. E kisemmizett csoportot Gyimóthy szerint nem hagyhatja cserben a kormány. Egyik megoldásként az új szövetkezeti törvényben szereplő ötéves határidőt -- ameddig a mai szövetkezeteknek kötelezően gazdasági társaságokká kell alakulniuk -- fél-egy évre kellene csökkenteni. Ezzel párhuzamosan a külső tulajdonosokat jogos vagyonukhoz lehetne juttatni -- mondta az alelnök.
A jogállamiság biztonsága szempontjából döntő jelentőségű és hosszú távra ható döntésnek minősítette az Ab tegnapi határozatát Kis Zoltán (SZDSZ). Szerinte a máig okozott gazdasági károkért -- amelyek mértéke elérheti az 50 milliárd forintot is -- végső soron az Országgyűlés a felelős. Nagy Sándor MSZP-s frakcióvezető leszögezte: az eddigi hibákat törvényi eszközökkel korrigálni kell, és -- befejezve a falun élő embereket szembeállító kormányzati politikát -- a kívülálló tulajdonosokat megfelelő módon kell jogos vagyonukhoz juttatni.
Az üzletrésztörvény ügyében a legnagyobb civil összefogás jött létre a Bokros-csomag óta -- kommentálta az eseményeket Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szervezet korábban jelzett 14 alkotmányossági aggályából az Ab most 11-et megerősített. Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke szerint a tegnapi döntés azt jelenti, hogy Magyarországon lehet bízni az Alkotmánybíróságban. Horváth Gábor főtitkár ugyanakkor úgy vélte, hogy a szövetkezeti szféra körüli bizonytalanság még nem szűnik meg, mivel nem ismert a kormány új megoldási terve. A MOSZ az ismételt támadások végleges megelőzése érdekében a mihamarabbi gazdasági társasággá alakulást javasolja majd tagjainak -- mondta Filipsz László titkár.
Az Ab döntése javíthatja a szövetkezetek forráshoz jutási esélyeit a tavaszi hitelezésben, bár ettől a banki bizonytalanság teljes mértékben még nem szűnik meg -- tudtuk meg Pulai Miklóstól, a bankszövetség tanácsadójától. Szabó János, a Budapest Bank (BB) illetékese hozzátette: a pénzintézet eddig nem utasított el szövetkezeti hitelkérelmeket, és az Ab döntése után most ismét újraértékeli ügyfelei helyzetét. A BB-nél mintegy félszázra rúg a törvény kapcsán érintett szövetkezetek száma, amelyeknek csaknem 2 milliárd forintnyi üzletrészvagyont kellett volna kifizetniük.