A Gazdasági Tanács tegnapi ülésén a résztvevők reálisnak tartották a kormányzat 8-9 százalékos inflációs prognózisát, év végére pedig 6-7 százalékos áremelkedési ütemet várnak. A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium az év második felében számol jelentősebb dezinflációval. A mostani ülésen gyakorlatilag sikerült az egységesített kormányzati prognózist a piac jelen levő szereplőivel elfogadtatni.
Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az inflációs prognózis "közbizalmi kérdés", és bár a kormányzatnak nem rossz a jelenlegi helyzete, mégis érdemesnek tartja, hogy közös megállapodás szülessen a drágulás 2001-re várt mértékéről. Egy a költségvetés érvényeségét firtató felvetésre a miniszterelnök elmondta, hogy "szeretik az idei költségvetést", és mivel abban sehol nem szerepel az 5-7 százalékos drágulási ütem, nem tartják indokoltnak a változtatást.
Az év utolsó negyedében 7,1 százalékos lehet a pénzromlás mértéke -- mondta Járai Zsigmond, az MNB elnöke. A csúszó leértékelés ütemének csökkentésére abban az esetben kerülhet sor, ha már látszanak a dezinfláció erőteljes jelei. A jegybankelnök nem zárta ki, hogy ez 2001 második felében esetleg bekövetkezik. Az árfolyamsáv szélesítése azonban jelenleg nem aktuális, fejtette ki Járai. A piaci helyzet olyan ugyanis, hogy ez a forint azonnali, túlzott felértékelődését jelentené.
A Gazdasági Tanácsot (GT) bővíteni, működését korszerűsíteni kell, hangzott el az értekezleten. Hosszabb távon a kormányzat kivonulása vagy háttérbe szorulása sem elképzelhetetlen. Ugyanakkor a kormányzati, szakszervezeti, munkaadói, befektetői oldal és a pénzügyi szektor képviselői által alkotott GT konzultatív szerepe megmarad, nem válik döntéshozó testületté.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.