Minden nyilvános, ami nem titkos

A tagországok képviselői után az Európai Parlament (EP) illetékes bizottsága is áldását adta az -- eredeti előterjesztéshez képest jelentősen módosult -- javaslatra, így már csak az EP plénumának kell azt megszavaznia. Britta Lejon, az EU soros elnöki tisztét adó svéd kormány demokráciaügyi minisztere szerint az új szabályok még ebben a fél évben hatályba léphetnek, lényegesen megkönnyítve az EU és más országok polgárai számára az uniós dokumentumokhoz való hozzáférést -- hangoztatja az elnökségi közlemény.
A most megállapított szabályok az uniós dokumentumok teljes körére kiterjednek, beleértve a korábban külön kezelt "érzékeny" (tehát szigorúan titkosnak, titkosnak vagy bizalmasnak minősített) területeket is. Minden betekintési kérelmet egyenként bírálnak majd el az érintett uniós vagy nemzeti hatóságok; utóbbiak szükség esetén egyeztetnek a brüsszeli intézményekkel, ám azok álláspontját csak tájékoztató jelleggel kell figyelembe venniük. A tagországok döntési szabadságát tehát nem veszélyezteti az egységes kódex -- hangsúlyozza a svéd elnökség közleménye.
A kért dokumentumot kezelő intézménynek bizonyítania kell, hogy a felsorolt szempontok valamelyike miatt indokolt a kérés megtagadása. Az érintett szerv azonban akkor is köteles nyilvánosságra hozni azt, amennyiben a kiadás a szabályok valamelyikébe ütközik, ám az ez által okozott kár kisebb a kiadás mellett szóló közérdeknél.
A határozatot 15 munkanapon belül közölni kell a kérelmezővel, kedvező elbírálás esetén pedig ugyanennyi idő áll rendelkezésre a kért anyag kiadására. Ezért mindössze a ténylegesen felmerülő másolási és postaköltséget szabad felszámítani. Elutasítás esetén a kérelmező az állampolgári jogok európai biztosához vagy az Európai Bírósághoz fellebbezhet. A titkosítás időtartama a legtöbb esetben 30 év.
Az Európai Bizottság eredeti előterjesztésében lényegesen több, a titkosítást indokló szempont szerepelt. Ilyen -- az egyeztetések során visszavont -- tétel volt a közösségi jogrendszer stabilitásának védelme, az intézmények hatékony működése, illetve az intézmények és a tagországok kapcsolatait érintő anyagok, illetve a harmadik fél kérésére történő titkosítás.