A cseh ipari miniszter, Miroslav Grégr által kidolgozott csomag a gazdasági növekedés ütemének felzárkóztatását célozza a többi, uniós csatlakozásra váró ország szintjéhez -- írja a Financial Times. A 6,7 milliárd dollárnyi összeg mintegy kétharmada jelentkezik majd új kiadásként, a fennmaradó rész meglévő kötelezettségekből áll. A pénzt főleg infrastrukturális beruházásokra és lakásprogramra fordítják. A program finanszírozásának részleteit még nem dolgozták ki, de Grégr elsősorban a költségvetésre és a privatizációs bevételekre számít. A cseh pénzügyminisztérium azonban nem osztja Grégr optimizmusát a privatizációs bevételek nagyságát illetően, és arra figyelmeztet, hogy azokat számításon kívül hagyva az idei évre várt költségvetési hiány már így is eléri a GDP 9,4 százalékát.
A kormány az idei évre tervezi két távközlési vállalat, valamint négy, harmadik generációs mobiltelefon-hálózat kiépítésére szóló engedély értékesítését, ám a távközlési cégek részvényárainak világméretű csökkenése miatt a reméltnél várhatóan lényegesen kisebb összeg folyik majd be. A nyugdíjrendszer növekvő veszteségei és a bankrendszer konszolidációjának költségei ugyanakkor hatalmas terhet rónak a költségvetésre. Már a Világbank is felszólította a kormányt kiadásainak csökkentésére, a Fitch hitelminősítő ügynökség pedig éppen a deficit nagyságára hivatkozva rontott a minap Csehország nemzeti valutában fennálló adósságainak besorolásán (VG, 2001. március 29., 2. oldal).
A pénzügyminisztérium 2004-re, az ország EU-csatlakozásának tervezett időpontjára el szeretné érni, hogy a költségvetési deficit a GDP 4,4 százalékára mérséklődjön -- tudósít a CTK. Ezt tartalmazza az a program, amit Prága a minap juttatott el az Európai Bizottsághoz. A program célkitűzése szerint azonban az államadósság mértéke az elkövetkező három évben is emelkedni fog, a GDP jelenlegi 20,5 százalékáról annak 30,6 százalékára.
Háromévnyi recesszió után a cseh gazdaság tavaly 3,1 százalékkal bővült. Milos Zeman miniszterelnök szerint -- a gyorsuló működőtőke-beáramlásnak hála -- az idén a növekedési ütem eléri majd a 3,5-4 százalékot. Václav Klaus, az ellenzéki ODS vezetője azonban arra figyelmeztetett, hogy a költségvetés és a külkereskedelem együttes hiánya veszélyeztetheti a gazdasági növekedést.