Százmillió dolláros hitelkeret

Irán a rendszerváltásig a fejlődő országok közül az egyik legfontosabb exportpiaca volt Magyarországnak. Az iráni fizetőképesség megromlása és az érintett magyar vállalatok privatizálása miatt a lehetőségek beszűkültek, a magyar kivitel a korábbi 250 millió dollár körüli szintről tavaly 40 millióra esett vissza, mintegy 34 milliós magyar aktívummal.
Martonyi János jelenlegi teheráni látogatása jó alkalmat teremt arra, hogy politikai súlyával hozzásegítse az érdeklődő magyar cégeket az üzletkötéshez az amúgy igen erősen centralizált iráni piacon. A külügyminiszter lapunknak nyilatkozva nem csinált titkot abból, hogy konkrét üzleti eredményeket vár látogatásától, amihez kedvező feltételeket kínálnak a múltbéli kapcsolatok, a viszonylagos földrajzi közelség, az érezhető politikai-gazdasági nyitás.
Martonyi találkozott iráni kollégájával, Kamal Harazival, a parlament elnökével, Mehdi Karubival és Abdol-Vahed Muszavi-Lari belügyminiszterrel, akihez többek között a városi tömegközlekedés beszerzési ügyei is tartoznak. A minisztert tegnap fogadta Mohammed Hatami elnök és Habibollah Bitaraf energiaügyi miniszter.
Az Eximbank kétéves tárgyalás után 100 millió dolláros hitelkeret nyitásáról parafált szerződést az iráni központi bank égisze alatt az ország hat legnagyobb kereskedelmi bankjával. Mint Bánki Frigyes vezérigazgató lapunknak elmondta, az iráni piacon -- és a térségben általában -- a projekt- és berendezésexport, a technológiatranszfer hitel nélkül nem megy, és a vállalatok felől érkező nyomás kedvezően párosult a magyar külpolitika törekvéseivel. Az eredetileg 50 milliós keretet az irániak kérésére emelték 100 millióra. A hitelkeret feltételei megadják azt a maximális kedvezményt, amelyet a nemzetközi kötelezettségek lehetővé tesznek; elfogadható, versenyképes hitelszerződést parafáltak, ami mögött az iráni gazdasági és pénzügyi tárca garanciája áll.
A vezérigazgató utalt arra, hogy hasonló céllal felvették a kapcsolatot más térségbeli országokkal is, például Egyiptommal, Libanonnal és Szíriával, utóbbi államba a jövő héten utazik üzleti küldöttség. Mivel a 2000-ben induló ötödik iráni ötéves terv prioritása -- az energetika, a járműipar, a közlekedés és a mezőgazdaság fejlesztése -- egybeesik a magyar érdeklődési körrel, Bánki reális lehetőséget lát arra, hogy a most aláírt hitelmegállapodás hozzásegíthet a magyar kivitel évi néhány 10 millió dolláros növeléséhez. Ezt a jelen lévő üzletemberek is megerősítették.
A Transelektro a tabazi erőmű kétszer 300 megawattos széntüzelésű blokkjának építéséről folytat előrehaladott tárgyalásokat. Az 1992--93-ban még 1300 járművet exportáló Ikarus is új üzletre számít, főleg a csuklós buszok tervezett évi 500 darabos vásárlásából van nagy esélye megrendeléshez jutni. Az Iránba irányuló jelenlegi magyar kivitel felét szállító Rába a már meglévő futóműszállítást szeretné új konstrukcióval bővíteni, a 21-24 fős midibuszokra van még igény, és lehetőség mutatkozik a gázüzemű motorok beszállítására is, ami alaposan ráférne a füstös iráni nagyvárosok levegőjére.
Az Agroinvest már épített vágóhidat Iránban, most a vetőmagtermesztésben, szakemberképzésben, vírusmentes szaporítóanyag-előállításban várnak közeli megállapodást. Az üzletember-küldöttségben jelen van még az energetikai beruházásokban érdekelt EGI.