Üzletrészügy: kötvényekkel is fizethet az állam

Elképzelhető, hogy részben államkötvény-kibocsátás révén finanszírozza majd a kormány a szövetkezeti külső üzletrésztulajdonok kifizetését -- tudta meg lapunk. Az FVM e megoldási lehetőséget is felveti a most készülő új elszámolási koncepció kapcsán. A tárca elképzelései szerint a jogosultak üzletrészeik értékének egy részét készpénzben, a fennmaradó hányadát ötéves lejáratú államkötvényekben kaphatnák meg. E verzió -- bár növelné az államadósságot -- részben mentesíthetné az idei költségvetést, mivel az államnak a kötvények esetében a futamidő lejártakor keletkezne tényleges fizetési kötelezettsége. A külső tulajdonosok ugyanakkor időközben a másodlagos piacon is értékesíthetnék kötvényeiket.
Az FVM szerint e megoldás elsősorban akkor merülhetne fel, ha az üzletrészek kifizetéséhez most nem lenne elegendő költségvetési forrás.
Egyelőre azonban nincs döntés arról, hogy a kívüllók üzletrészeik hány százalékát kaphatnák meg. Az agrártárca új üzletrész-elszámolási koncepciójában konkrét mértéket nem jelöl meg. Ennek meghatározására a kormánytól vár politikai állásfoglalást -- tudtuk meg.
Mint ismert, az Alkotmánybíróság megsemmisítő határozatáig a tavaly elfogadott üzletrésztörvény a névérték százszázalékos kifizetését határozta meg. Ehhez a költségvetés a Pénzügyminisztérium (PM) közreműködésével kölcsönt nyújtott volna a szövetkezeteknek. Most az FVM "piaci alapú" kifizetést tart elfogadhatónak. Ez első megközelítésben azt jelenti, hogy az állam megvenné a külső tulajdonokat. Ezekért valós értéket fizetne, ami viszont a szövetkezetek többségénél a piacinál kisebb összeget takarna. Továbbra sem zárható azonban ki, hogy a kormány esetleg újra a külső tulajdonosok százszázalékos "kárpótlása" mellett dönt -- értesült lapunk.
Az új szabályozásról várhatóan kormányrendelet születik. Úgy tudjuk, az agrártárca az előkészítéskor ismét csak a mezőgazdasági szövetkezetek külső tulajdonosaira szűkítené az elszámolást. Az FVM szerint ugyanis a kormánynak alkotmányos keretek között szabad döntési lehetősége van abban, hogy a leginkább károsult tulajdonosi kört megállapítsa, ha az üzletrészeket nem a szövetkezetekkel fizetteti ki, hanem azokat az állam vásárolja meg. A minisztérium év végi elszámolási határidőt irányoz elő. Azt tartaná jó megoldásnak, ha a készpénzes kifizetéseknél a Magyar Államkincstártól kapott összegeket a megyei FVM-hivataloktól vehetnék át a jogosultak.
Értesüléseink szerint az érintett minisztériumok és kormányzati szervek még vitatják a tárca koncepcióját. Ezért nem kizárt, hogy a tervek -- bár azokról a mai közigazgatási államtitkári értekezlet várhatóan tárgyal -- még nem kerülhetnek a kormány jövő heti ülése elé.
Az FVM előzetes felmérései szerint 20 milliárd forint körüli forrásra mindenképpen szükség lesz a külső tulajdonok kifizetéséhez. Mint ismert, egy márciusi kormányhatározat egyelőre 12,69 milliárd forintot különített el e célokra. Az összeget a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. tervezett tőkejuttatásából vonták el. A bank így "fizetett" azért a 12 állami agrárcégért, amelyeket az ÁPV Rt.-től vesz át. A 12,69 milliárd forint össznévértékű társaságokat az MFB-nek privatizálnia kell.
Nem teljesítette a kormányhatározatban előírt április 15-i határidőt az MFB -- értesült lapunk. Eddig kellett volna ugyanis kidolgoznia a 12 állami agrárcég kedvezményes értékesítési konstrukcióját. A PM-ben nem tudnak a koncepció részleteiről, a gazdasági tárcánál pedig azt közölték, hogy az ügy átkerült a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Az MFB kabinetfőnöke, Miskolczi Zsuzsanna úgy nyilatkozott: a bank igazgatósága már foglalkozott ezzel a kérdéssel. De a tulajdonosoktól eddig még nem kapták meg az alapítói határozatot.