Valutaválsággal riogatnak
Az EU soros svéd elnökségének kezdeményezésére a hét végén Malmőben vitatták meg a tagjelöltek előtt álló gazdaságpolitikai kihívásokat és a pénzügyi stabilitással kapcsolatos kérdéseket a 28 érintett ország pénzügyminiszterei és jegybanki elnökei.
Néhány tagország -- az Európai Bizottság vitaindító beszámolójában foglaltaknak megfelelően -- megerősítette, hogy szerinte létezik a valutaválság veszélye (VG, 2001. április 20.). Egyúttal azonban elfogadták azt a tagjelölti érvelést, hogy a GDP-növekedés fenntartásához a tagországok gazdasági fejlettségi színvonalához való felzárkózáshoz szükség van a fizetési mérleg deficitjére.
A jelölteket olyan elvárásokkal szembesítik, amelyek nem teljesíthetők -- vélte lapunknak nyilatkozva a pénzügyminiszter. Utalt a Balassa--Samuelson-hatásra, mint amely eleve kizárja bizonyos uniós elvárásoknak és a felzárkózás szükségességének való egyidejű megfelelést. Ugyanez érvényes szerinte a dezinflációra. Felhívták ugyan a jelölt államok figyelmét az infláció csökkentésének, az állami kiadások és az államháztartási hiány lefaragásának szükségességére, ám ezen általános jó tanácsoknál mélyebbre menő, konkrétabb ötletek nem merültek fel -- mondta Varga.
A malmői találkozón az unió határozottan elzárkózott a csatlakozás gazdaságpolitikai feltételeinek lazítása elől -- mondta az MTI-nek a pénzügyminiszter. Egyes tagjelöltek, köztük Lengyelország részéről merültek fel ilyen igények, például az államháztartási deficitre vonatkozó követelménnyel kapcsolatban. Magyarország sem tart ésszerűnek és logikusnak minden kritériumot, de ezt a saját problémájának tekinti, s azon van, hogy a csatlakozásig minél több feltételnek megfeleljen -- fűzte hozzá Varga.
A tizenötök tanácskozásán és a szűkebb körű, 12-es eurócsoport megbeszélésein egyaránt szóba kerültek az amerikai visszaesés és a japán stagnálás várható következményei. A fejlemények éberségre intenek, de az EU -- hála a pénzügyi helyzet megszilárdulásának, az infláció ellenőrzöttségének, a foglalkoztatás növekedésének -- bátran hagyatkozhat saját gazdasági erejére -- áll a svéd elnökség nyilatkozatában.
A nem hivatalos megbeszéléseken ismét felszínre kerültek az ellentétek arról, milyen szerepet kellene játszania az Európai Központi Banknak (ECB) -- értesült a Financial Times. Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter szerint ő és társai többsége úgy véli, az ECB-nek csökkentenie kellene a kamatokat a növekedés elősegítése céljából. A spanyol Rodrigo Rato viszont fölöslegesnek mondta a beavatkozást. Wim Duisenberg ECB-elnök mintegy megköszönve Rato "segítségét", azt magyarázta, hogy az EU ugyan nem immúnis az USA-beli fejleményektől, de van annyira autonóm övezet, hogy a hatások csak korlátozottan érvényesüljenek.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy az idei és a jövő évi várható növekedés 2,5-3 százalék lehet. Ilyen értelemben készül az EU-bizottság is lefelé korrigálni korábbi 3,2 százalékos előrejelzését szerdán nyilvánosságra hozandó jelentésében -- tudta meg a Dow Jones.
