Versenyképes lehet az állami nyugdíj
A piaci és szakmai köröket egyaránt váratlanul érte Orbán Viktor miniszterelnök hétvégi, az állami nyugdíjrendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos nyilatkozata. Bejelentése szerint a jövőben megszűnne a pályakezdők kötelező magánpénztári tagsága. Az átalakítandó állami nyugdíjrendszer a magánpénztári méltó vetélytársa lesz, ennek egyik eszköze lehet a pályakezdők kötelező pénztártagságának megszüntetése -- mondta a Világgazdaságnak Varga Mihály pénzügyminiszter. A nyugdíjalap finanszírozása miatt az állam abban érdekelt, hogy minél többen lépjenek vissza a versenyképessé tett állami rendszerbe. Hozzátette: a szakértők egyelőre dolgoznak a lehetséges megoldásokon. Ám lapunk úgy tudja, a hír még az átalakítást kidolgozó apparátust is felkészületlenül érte. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kormányprogramban szerepel a pályakezdők kötelező pénztártagságának eltörlése. A magánpénztári járulékok emelését továbbra sem tartja lehetségesnek a tárca 2003 előtt, többek közt a kétéves költségvetés miatt -- mondta a miniszter.
Az állami nyugdíjrendszer reformjával valóban hatékonyabb lesz az első pillér, s állunk a verseny elébe -- így summázható több hazai (neve mellőzését kérő) nagy magánnyugdíjpénztár vezetőjének álláspontja a miniszterelnöki felvetésről. Azt, hogy az állam vagy a pénztárak gazdálkodnak jobban, csak pontos számítások alapján lehet eldönteni -- vélekednek. Köztudott ugyanakkor, hogy a jelenlegi kormány költségesnek tartja az elődje által bevezetett magánpénztári intézményt. A pályakezdőket érintő változtatás már a harmadik a privát kasszákat gyengítő lépések sorában -- emlékeztettek a pénztárak képviselői. Az első a magánkasszáknak jutó nyugdíjjárulék 6 százalékon történt befagyasztása, a második az állami szektorba való visszatérés lehetőségének 2000. decemberről 2002 végéig való meghosszabbítása volt.
Szintén a hét végén jelentette be a kormányfő hivatalosan a jelenlegi 62 éves nyugdíjkorhatár eltörlését, s helyette a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét vetette fel.
A jövőben a járulékfizetők maguk dönthetnék el, mikor vonulnak nyugdíjba. Attól függően, hogy korábban vagy később teszik ezt, változna az ellátás összege. A korai nyugdíjba vonulásnak viszont ára van, ekkor a nyugdíj összege is kevesebb lenne.
A rugalmas nyugdíjkorhatárt fokozatosan vezetnék be: az 1960-ban születetteknél például 2023-tól, a 1970-es években születetteknél pedig a 2030-as évektől. Felvetődött annak a lehetősége is, hogy bizonyos körök kedvezményeket kapjanak.
Az állami nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban a tárca változatlanul két modellt javasol a kormánynak. Mindkettőben közös, hogy a jövőben egyéni számlán tartanák nyilván a járulékfizetők befizetéseit. Varga továbbra is a német pontrendszeres nyugdíjrendszert tartja kedvezőbb megoldásnak. E rendszerben minden év járulékfizetését pontokkal értékelnék. A pontok értékét évente határoznák meg: ha a pont értéke emelkedik, akkor a nyugdíj összege is magasabb lesz. A miniszter szerint e rendszer átláthatóbb, és könnyebben lehet nyomon követni a nyugdíj kiszámítását.
A második variációban a majdani nyugdíjakat az átlagbérekhez igazítanák egy úgynevezett virtuális járulékszámlán. Ezt a rendszert a szakirodalom notional defined contribution (NDC) néven ismeri. Az NDC alapvetően abban különbözik a pontrendszertől, hogy itt a reálérték megőrzését fix kamat fizetésével oldják meg. A nyugdíj alapja a befizetett járulék, amire állampapír-piaci kamatot fizet az állam. Az ellátást ez alapján számítják ki.
Bármelyiket választja is a kormány a fentiek közül, azzal már most számolni kell, hogy a biztosítási elv erősödésével 10-15 éven belül megszűnne az állami nyugdíjrendszer jelenlegi szolidaritása. Ezért az áttérésre is két lehetőséget kínálnak a szakértők. Az egyik szerint mindenki számára kötelezővé tennék az egyéni számla intézményét, ám a nyugdíjazás előtt állók választhatnának a kiszámítási módok közül attól függően, melyik technika alapján lesz magasabb a nyugdíj összege. A másik elképzelés szerint csak az 1998. június 30-a után biztosítottá válók nyugdíjjáruléka kerülne egyéni számlára.
A tárca továbbra is javasolja az egyéni nyugdíjszámla örökölhetőségét, és felvetette a közszolgálati nyugdíjrendszer bevezetését is.
Információink szerint a kormány elé legközelebb május elején kerül a kérdés. Várhatóan júniusban, a magán-nyugdíjpénztári törvény módosításával nyújtaná be a tárca a parlamentnek az előterjesztést. A változtatás 2003. január 1-jétől lépne életbe. A kasszavezetők szerint az egyéni tb-nyugdíjszámlákat ugyan be lehet vezetni, de a nyugdíjkorhatár választhatóvá tételéhez túl kevés az idő.
Az állam tendenciózus és "egy irányba" mutató intézkedéssorozata nem jó hír a kasszáknak és a tőkepiacoknak sem. A lépések ugyanakkor nem egyformán érintik a különböző típusú magánpénztárakat. Elsősorban a kisebb méretű, nem vállalati -- azaz független -- kasszák járhatnak majd rosszul -- hangsúlyozta Rotyis József, a Focus Befektetésminősítő Rt. vezérigazgatója. Emiatt beolvadások, esetleg megszűnések jósolhatók a szférában.
A cégekhez kapcsolódó pénztáraknál viszont nagyobb az alkalmazotti kötődés, így kevésbé érzik meg az intézkedések hatását. A nagyobb, elsősorban banki, biztosítói hátterű kasszáknak tekintélyes méretük miatt szintén csekélyebb lehet a veszteségük. Rotyis szerint az állami rendszer a privát nyugdíjintézmények eddiginél is komolyabb versenytársává nőheti ki magát azzal, hogy az állampolgárok befizetései áttekinthetővé válnak. A pályakezdők magánpénztári belépésének önkéntessé tétele ugyanakkor a kasszák létszámgyarapodásának tartós utánpótlását mérsékli.
