Vita az AIDS-gyógyszer áráról
Az elmúlt év végén 36,1 millió embert érintett az AIDS világszerte. Kambodzsában például a 22 ezer ENSZ-katona megérkezése óta a 12 millió lakosból közel félmillió fertőzödött meg, számuk havonta háromezerrel nő. Ráadásul a lakosok átlagjövedelme évi 300 dollár körüli, vagyis a csodaszerként emlegetett legújabb AIDS-koktélt aligha tudják megfizetni.
A gyógyszer pedig jó eséllyel képes megakadályozni a HIV-fertőzötteknél az AIDS tüneteinek kialakulását, illetve a betegeknél enyhíti és lassítja a betegség lefolyását. A naponta beveendő készítmény hatásaként kimutatható az Amerikában AIDS-ben elhunytak számának csökkenése. Ám a gyógyszer éves adagját 10-15 ezer dolláros áron kínálják a nemzetközi gyógyszergyárak, amit a fertőzöttek csupán öt százaléka képes megfizetni.
Így érthető, hogy a bombayi, 220 millió dollár forgalmú Cipla gyógyszergyár hatalmas vitát váltott ki, bejelentve, hogy korlátlan mennyiségben, s "mindössze" 600 dollárért kínálja a fentivel azonos AIDS-gyógyszert. Ráadásul megfelelő garanciák mellett az ár akár 350 dollárra csökkenhet. Az AIDS által sújtott szegény országok máris az emberiség jótevőjének nevezik a Cipla-tulajdonos Hamiedet, ugyanőt a gyógyszermultik a világgazdaságot veszélyeztető kalózkodással vádolják.
Hamied szerint a multik korántsem fordítanak olyan összegeket gyógyszerkutatásra, mint mondják. Például az AIDS-koktél AZT nevű összetevőjét amerikai közpénzekből kísérletezték ki, így ingyen került a birtokukba. Ráadásul a multik az általuk bejegyeztetett oltalom húsz évének lejárta után jelentéktelen változtatással újból és újból levédetik az adott szereket, sőt haszonkulcsaik is óriásiak. Az ilyen jól ismert nyereségnövelő fogások elhagyásával a gyógyszerek ára töredékére csökkenthető. A Cipla az indiai szabályok szerint ráadásul legálisan állítja elő készítményeit, ugyanis a szabadalom nem a terméket, hanem a gyártási folyamatot védi. Ezt az igényt támasztja alá az az előrejelzés is, mely szerint 2005-re Indiában az AIDS-fertőzöttek száma elérheti a 40 milliót. Az ország 1995 óta fennálló WTO-tagsága azonban 2005-től megköveteli a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi szellemű, más tagországokéhoz hasonló szabályozását.
Közben a világ negyven nagy konkurens gyógyszergyártója összefogott a 20 százalékos fertőzöttségi rátával rendelkező Dél-afrikai Köztársasággal és más olyan államokkal szemben, amelyeknek a törvényei lehetővé teszik a "kalózpirulák" vásárlását. A veszélyt a négymilliárd dollárra becsült AIDS-gyógyszerpiac szereplői abban látják, hogy a fertőzött afrikai államok sorra követik a dél-afrikai gyakorlatot, és így teljes mértékben kiszoríthatják onnan a nagy gyógyszergyártókat. Ráadásul megindulhat az olcsó szerek európai és amerikai piacokra történő kivitele, illetve csempészése.
Ennek elkerülésére öt gyógyszergyár önként leszállította a készítmény árát az 1200-1800 dolláros tartományba. De közben folyik a politikai lobbizás is, melyben a Fehér Ház büntetővámot helyez kilátásba a "renitens" államokkal szemben. A Merck az elmúlt hónapban bejelentette, hogy "önköltségi áron" fogja kínálni a pirulát, amit a Bristol-Myers Squibb egy még kedvezőbb, fejenként és naponta egydolláros ajánlata követett. Több gyógyszermulti ezután elzárkózott az árversenytől, de egyelőre még az is kérdéses, hogy a kedvező árak morális megfontolásból vagy reklámcélból születtek-e.
