A jogrendszer a magyar erősség

A jogrendszer kedvező -- bár csekély mértékben romló -- megítélése mellett a hitelezés viszonylagos fejlettsége és a bankszektor magántulajdona teszi Magyarországot a régió egyik legszabadabb gazdaságává. A gyenge pontot továbbra is az állam viszonylag nagy mérete jelenti. Magyarországot több szegényebb feltörekvő gazdaság is megelőzi a rangsorban, mivel a tanulmány készítői hangsúlyozottan nem a fejlettséget, hanem a gazdasági szabadságot igyekeztek számszerűsíteni.
Ezzel magyarázható, hogy Lengyelország Bulgária mögé került a listán. A lengyelek hátrányára vált, hogy 1999-ben, mely évre az adatok vonatkoznak, még viszonylag nagy volt az állami vállalatok, különösen az állami bankok aránya.
A rendszerváltásban korábban élenjáró államok közül szerényebb Csehország és Szlovénia helyezése, ami a továbbra is jelentős állami szerepvállalás mellett a jogi intézményrendszer kedvezőtlenebb megítélésének következménye. Ez utóbbi téren a magyar részpontszám csökkenésénél is jóval erőteljesebb volt a cseh és a szlovén visszaesés.

A listavezető Hongkong és Szingapúr fő erősségei a kisméretű központi kormányzat, a külkereskedelmi nyitottság és a pénzügyi piacok fejlettsége voltak. A szerény állami szerepvállalás indokolja azt is, hogy sok latin-amerikai feltörekvő ország tudott a rendszerváltás éllovasai elé kerülni.
A kis városállamokat zárt tömbként követik az angolszász modellt megvalósító gazdaságok, csupán Kanada szakadt le ebből a bolyból. Ennek elsődleges oka, hogy az Egyesült Államokhoz vagy akár Nagy-Britanniához képest is lényegesen jelentősebb a kormányzati fogyasztás szerepe a megtermelt jövedelmek elköltésében.
Az 1995-ös adatok alapján felállított előző rangsorban még Magyarország volt a régióelső. Az 1990 és 1995 közötti jelentős előrelépés több közép-európai ország esetében is híven tükrözte, hogy a rendszerváltásban élenjáró államok a gazdaság átállításának munkáját nagyrészt elvégezték. A legújabb rangsorban azonban számos éllovas is több helyezést csúszott vissza, amit csak részben magyaráz megítélésük romlása, az átrendeződéshez más feltörekvő régiók gazdaságainak javuló osztályzata is hozzájárult.
Észtország 36. helyezésében fontos szerepet játszik a kis gazdaság külkereskedelmi nyitottsága. Bár a jogbiztonság tekintetében az észt osztályzat nem a legjobb, ezt ellensúlyozta, hogy a kilencvenes évek második felében sokat javult a monetáris politika és az árstabilitás megítélése, virágzik a magánszektor hitelezése, és szabadon bonyolíthatók le tőketranzakciók külföldiekkel.
A Fraser Intézet több mint 50 ország intézményeit fogja össze a gazdasági szabadság kutatásának programjában. Az index készítői "száraz" statisztikákat válogattak össze a szubjektív ítéletalkotás elkerülése érdekében. Az összesen 21 mutató hét kategóriában, a kormányzat mérete, a gazdasági struktúrában a piacok szerepe, a monetáris politika és az árstabilitás, a külföldi valuták elérhetősége, a jogrendszer és a tulajdonjogok, a nemzetközi kereskedelem, valamint a pénzügyi piacok szabályozása, kiterjedtsége vonatkozásában méri a gazdasági szabadságot. A 0 és 10 közötti pontszámokat külön metodológia szerint meghatározott súlyokkal átlagolva adódik a gazdasági szabadság indexe.