Alkalmatlan csődtörvény

A tízéves csődtörvény a mai piacgazdasági viszonyok között alkalmatlan a fizetésképtelenségi eljárások korszerű és szakszerű lebonyolítására -- hangzott el a Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) tegnapi közgyűlésén. A szakma évek óta szorgalmazza egy új, EU-konform hitelezővédelmi és fizetésképtelenségi törvény megalkotását, ám ehhez nem kap kellő támogatást a jogalkotóktól, illetve a jogszabály-előkészítésre hivatott szervektől. Jelenleg a Bankszövetség segítségével is igyekszik elfogadtatni elképzeléseit az érintettekkel.
A nem kielégítő szabályozás következménye, hogy évek óta kevés -- általában félszáz körül mozog -- a csődeljárás. Szinte mindennapos tapasztalat, hogy hiába van lehetőség az átmeneti likviditási gondokkal küszködő cégek megerősítésére, a csődeljárások meg sem indulnak. Annál több a felszámolás. Tavaly már tizenkétezer felszámolási eljárás indult az országban. A felszámolókhoz hasonlóan a bíróságokon is úgy látják: a gazdasági társaságoknak úgymond megéri felszámolásba vinni a többnyire lecsupaszított, kiürített céget. Ez idő tájt nincs ellenszere a vagyonkimentéseknek. Míg a kilencvenes években a felszámolás sorsára jutott társaságok 70 százalékának volt valamennyi vagyona, addig napjainkban az ügyek 90 százalékában üres cégekkel szemben folytatják le a gyakran hosszadalmas eljárást. Nem új keletű megállapítás, hogy a hitelezők semmit nem kapnak vissza követeléseikből. Reorganizáció rendszerint szóba se jöhet, még ha néhány kiemelt ügyben -- mint például a DAM vagy a MIZO esetében -- eredményes munkát is végeznek a felszámolók. A hatályos törvény sem a hitelezőket, sem az adós cég vezetését nem teszi érdekeltté a működőképesség helyreállításában.
A felszámolók gondja, hogy a szakmát egyedi negatív tapasztalatokat általánosítva ítélik meg. Maguk sem tagadják: a szakmai felkészültség nem mondható megnyugtatónak. A FOE a munka színvonalának és társadalmi elismerésének növelésére indította el a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen a másoddiplomás fizetésképtelenségi szakértői és vagyonfelügyelői képzést. A magas képzési költségek és a szakma válságos helyzete miatt azonban beiskolázási problémáik vannak.
Megoldásra vár tevékenységük finanszírozhatósága, amely az elmúlt évek jogszabály-módosításai folytán -- így a díjfizetési alap megszüntetésével, az állami hitelezők regisztrációs díj alóli mentesítésével -- veszélybe került. A felszámolók az Alkotmánybírósághoz fordultak, de panaszukat eddig még nem tárgyalta a nagytekintélyű testület.