Csaknem egy hónapig alkudozott egymással a Milo Djukanovics elnök vezette Demokratikus Szocialista Párt (DSZP) és a Liberális Szövetség (LSZ) a kisebbik jugoszláv tagköztársaság kormányának megalakításáról. Előbbi 36, utóbbi hat mandátumot szerzett a 77 tagú parlamentben az április 22-i előre hozott választáson, amely egyúttal afféle függetlenségi előszavazás is volt. A végeredmény a közvélemény végletes megosztottságát mutatta ebben a kérdésben. Az Együtt Jugoszláviáért pártszövetség 33 mandátumot szerzett, két hely jutott az albán kisebbségnek.
A DSZP taktikusan, az LSZ radikálisan függetlenségpárti; egyetértenek abban, hogy nem ismerik el felettes hatóságként a szövetségi intézményeket. A koalíciós tárgyalások kudarcához az vezetett, hogy a DSZP elfogadhatatlannak tartotta az LSZ-nek azt a követelését, hogy engedjen át neki öt további parlamenti helyet.
Az új helyzetben a DSZP és az Együtt Jugoszláviáért vezető ereje, a Szocialista Néppárt (SZNP) is bejelentette, hogy tárgyalásokat kezd a többi parlamenti erővel. A liberálisok azt a tervüket szellőztették meg, hogy az SZNP külső támogatásával kisebbségi kormányt alakítanának.
A függetlenségi igény hangoztatása ellenére a montenegrói vezetők nem szívesen csúsznának le azokról a pénzekről, amelyeket a június 29-én az Európai Bizottság és a Világbank szervezésében tartandó brüsszeli donorkonferencián várhatólag megajánlanak Jugoszláviának. A Reuters által említett becslések szerint 1,2 milliárd dollárról lehet szó, s ha Montenegró nem vesz részt a konferencián, az összes adomány Szerbiának juthat. Podgoricában most azt latolgatják, hogy követelni fogják az országnév kiírását és azt, hogy a montenegrói projektekre szánt felajánlásokat közvetlenül oda utalják, kikerülve a belgrádi központi bankot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.