Brüsszeli bírálatok

Az EU egy delegációja áprilisban járt Tiranában, ahol rendkívül súlyos kérdéseket tettek fel helyi tárgyalópartnereiknek. Két nappal később viszont -- a továbbra is súlyos etnikai problémákkal küszködő -- Macedóniában különösebb mérlegelés nélkül aláírták a stabilizációs és társulási egyezményt. Ez utóbbi aktust Javier Solana EU-főmegbízott azzal nyugtázta, hogy az aláírás Macedónia egyben tartását és az országnak "az EU-hoz vezető kurzusra való állítását" jelenti.
A szomszéd ország kedvező elbánását látva az Albanian Observer azt a kérdést fogalmazza meg, hogy miért mérik az EU-ban Tiranát más mércével. A legutóbbi ottani tárgyalásai során Chris Patten, az EU külügyi biztosa az ilyen felvetésekre azt válaszolta, hogy Albániának az egész igazgatási és politikai rendszerét kell közelítenie a kontinens fejlettebbik felén alkalmazotthoz, meg kell erősítenie az igazságszolgáltatási rendszerét és a rendőrséget, a kormánynak határozottabban kell fellépnie a korrupció és a szervezett bűnözés ellen.
Brüsszel ugyanakkor nyugtázott néhány eredményt, így a vámrendszer átalakítását, az adószedés bevezetését, a privatizáció kezdeti lépéseit. Tirana javára írták emellett, hogy pozitív szerepet játszott a koszovói válság megoldásában. A júniusi választásokon az ország további komoly előrehaladásról adhat számot a zavaros politikai viszonyok konszolidálását illetően.
Az EU-hoz való közeledés folyamatának felgyorsítása végett május 9-én Brüsszelben tárgyalt Ilir Meta albán miniszterelnök, akit fogadott Romano Prodi, a bizottság elnöke és a soros elnöki tisztet adó Svédország egyik magas rangú diplomatája. Meta sürgette a stabilizációs és társulási egyezmény -- lehetőleg még az idén való -- megkötését. Az elvárást a politikus azzal támasztotta alá, hogy országa nem kevésbé fejlett, mint a szomszédos Macedónia, amely már áprilisban elnyerte a szóban forgó státust. A tanácskozáson megállapodtak, hogy május második felében ismét találkoznak az EU-trojka képviselői vezető albán politikusokkal, amikor körutat tesznek a Balkánon, meglátogatva Macedóniát és Boszniát is. Brüsszel további lépéseket sürgetett a közrend, a stabilitás és a jog uralmának megteremtésében, a szervezett bűnözés elleni fellépésben. Az albán kormányfő viszont felhívta a figyelmet a kábítószer-kereskedelem és az embercsempészet elleni küzdelemben elért eredményekre.