Csökkenne az szja
A kormányzó Szolidaritás Választási Akció (AWS) valójában nehezen szánja rá magát arra, hogy évekre előre jóváhagyassa a Jaroslav Bauc pénzügyminiszter által javasolt adócsökkentést, mivel az ezt ellenző Demokratikus Baloldal Szövetsége (SLD) könnyen módosíthatja az AWS döntéseit, ha az őszi választásokat ő nyeri (amit valószínűnek tartanak). Maga Bauc pénzügyminiszter is azt mondta a Polityka hetilap szerkesztőségében rendezett fórumon: tudja, hogy koncepciójának nem egyöntetű a fogadtatása. Bauc szerint a jelenlegi lengyel problémák megoldásának kulcsa a munkapiac alapos reformja, csak ez gyorsíthatja a gazdasági növekedést és javíthatja a foglalkoztatást.
A munkaerő-piaci reform része lenne a szja-kulcsok mérséklése (a jelenlegi 19, 30 és 40 százalékról 17 és 34 százalékra), amit Bauc az adókedvezmények megszüntetésével finanszírozna, bár elismeri, hogy "politikai szempontból ez nagyon vitatható megoldás". A tervezett szja-reform "célállapotát" 2005-ben érnék el, de már 2002-ben megindulna. Azt viszont még nem tudják, hogy jövőre milyen kulcsokat alkalmaznának -- mondta a Gazeta Wyborczának Aleksandra Gieros pénzügyminisztériumi szóvivő --, egyelőre még azt számítgatják, milyen változtatásokra telne a költségvetésből.
Janusz Steinhoff gazdasági miniszter racionálisnak nevezte a bauci elképzelést. A témában véleményt nyilvánító pártvezérek közül Leszek Miller (SLD) ellenzi az szja-csökkentést, inkább a munkaadóknak adott kedvezményekkel ösztönözné új álláshelyek létesítését. A parasztpárti Jaroslaw Kalinowski (PSL) sem hiszi, hogy az adócsökkentés új beruházásokat ösztönözne. Bronislaw Geremek (Szabadság Unió -- UW) 18 százalékos lineáris adót vezetne be. Szintén lineáris -- de 15 százalékos -- adót javasol a nemrég alakult Polgári Platform (OP) 2003-tól. A Rzeczpospolita szerint az OP vezetői azt is felvetették, hogy a legkisebb keresetek legyenek teljesen adómentesek.
Jan Winiecki, az OP gazdasági szakértője szerint a 15 százalékos lineáris adó csak a GDP 0,55 százalékának megfelelő jövedelemkiesést jelentene az állami költségvetésben, de ezt a nagyobb belföldi kereslet és az adó jobb behajthatósága 0,45 százalékra mérsékelné. Közben a hozzáadottérték-adóból származó bevétel az európai uniós követelményeknek megfelelően 0,1 százalékkal nőne, így végül csak 0,35 százalékot veszítene a költségvetés.
