Egészségtelen a sok támogatás
Mintegy 38 százalékát kapta tavaly a Gazdasági Minisztérium (GM) által kezelt célelőirányzatoknak a keleti országrész. A rendelkezésre álló 17,8 milliárd forintból 7,8 milliárd jutott az észak-magyarországi, az észak-alföldi és a dél-alföldi régiónak. Emellett a három régió négy megyéje (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Békés) a leghátrányosabb helyzetű megyéknek járó támogatásból is kapott 2,6 milliárd forintot.
Bár az ország kétarcúsága valós, nemcsak a Dunától keletre, hanem nyugatra is találhatók elmaradottabb térségek. Így például a dél-dunántúli, amely a hét régió közül a legkevesebb 1,2 milliárd forint támogatást kapta tavaly a tárcától -- mondta Cséfalvay Zoltán, a GM helyettes államtitkára. Az észak-alföldi és a dél-dunántúli régiónak jutott az összes támogatásból a legkevesebb. A Dél-Dunántúlon a célelőirányzatokból az egy főre jutó összeg tavaly 1148 forint volt, az Észak-Alföldön 1217-re rúgott. Ez jóval elmarad az országos átlagtól, tavaly 1731 forint jutott egy lakosra a GM támogatásaiból. A két régió kisebb dotálása a térség gazdasági adottságaiból is adódik, alapvető probléma például, hogy a tőke "fizikailag" nem tud eljutni, mert hiányzik az úthálózat -- mondta Cséfalvay Zoltán. Emellett a fejlettebb térségekben aktívabbak a gazdasági szereplők, jobban tudnak versenyképes pályázatokat készíteni. Ezért vannak a tendereztetésnél is kedvezőbb pozícióban -- véli a helyettes államtitkár.
A célelőirányzatokból a legtöbbet, 3,7 milliárd forintot Észak-Magyarország nyerte el, a közép-dunántúli régió a második a listán, 3,39 milliárd forintot kapott.
A GM-támogatások több mint felét egyébként a gazdaságfejlesztési célelőirányzat (gfc) teszi ki. Ebből részesültek a legnagyobb mértékben a régiók. A legtöbb, 2,4 milliárd forint a Közép-Dunántúlnak jutott. Ennél kevesebbet kapott az észak-magyarországi régió, 1,9 milliárd forintot. Jelentősen elmarad a gfc-ben is az észak-alföldi térség 789 millió forintjával, de az utolsó helyet ennél a célelőirányzatnál is a Dél-Dunántúl érte el 340 millióval.
Attól még egyetlen régió sem zárkózott fel sehol a világon, hogy sok támogatást kapott -- hangsúlyozta ugyanakkor Cséfalvay Zoltán. A hátrányos helyzetű térségeknek sem jó az agyontámogatás, mert beszűkíti őket. Kialakít egy folyamatos dotációra váró mentalitást. Azokban a térségekben, ahol jelentős külső irányítás alakult ki, a tapasztalatok szerint mindig külső forrásokra, eszközökre várnak, és önerőből nem képesek fejleszteni -- jelentette ki a helyettes államtitkár. Fontos, hogy ezeket a térségeket ne hagyjuk leszakadni, fontos, hogy támogassuk, de óvatosan kell kezelni az arányokat -- tette hozzá.
A pályázati döntéseknél az egyik szempont a támogatás hatékonysága, a másik a fejletlenebb területek segítése. A kettő egymásnak ellentmond, hiszen hatékonyság szempontjából a fejlettebb térségeket előnyös támogatni, ugyanakkor az elmaradottak fejlesztését is segíteni kell állami forrásokkal. Ezt a célt szolgálja például a legkedvezőtlenebb helyzetű öt megye (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Somogy és Békés) támogatása. Az öt térség pluszforrást kap a GM-től, tavaly mintegy hárommilliárd forintot költhettek el. Ebben az évben a keret összege 3,68 milliárd forintra nőtt.
Egy másik ellentmondás is húzódik a támogatások szétosztásánál -- figyelmeztetett Cséfalvay Zoltán. Miközben a magyar gazdaságpolitika célja, hogy a támogatások nagyobb befektetésösztönzésben valósuljanak meg, a fejletlenebb térségek abban érdekeltek, hogy sok apró projekt készüljön. A Széchenyi-terv pályázatainál szintén a kisebb projektekre pályáznak leginkább a keleti országrész vállalkozói.
A helyettes államtitkár úgy látja: a keleti régióban is nagyon sok ponton elindult a fejlődés. A külföldi működőtőke fokozatosan, ugyanakkor lassabban vándorol keletre. Ezt támasztják alá az ITDH adatai is. Az elmúlt évben az ITDH segítségével Kelet-Magyarországon 443 millió dollárnyi külföldi befektetés valósult meg, Nyugat-Magyarországon ennél kevesebb, 365 millió dollárnyi. A legjelentősebb kelet-magyarországi beruházásokat amerikai, japán és francia cégek valósították meg 2000-ben.
A keleti területek továbbfejlődéséhez, az ország kétarcúságának megszüntetéséhez az első lépcső: utat kell építeni a tőkének, hogy eljuthasson oda -- hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy az autópálya mentén indul el és dinamizálódik a gazdasági fejlődés -- tette hozzá.
