Elképzelhető sávon belüli beavatkozás
A csúszó leértékelés megszüntetéséig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) árfolyam-célkitűzéses monetáris politikát folytatott. Ebben az árfolyampálya beállítása köztes célként jelent meg, amely egy ideig a jegybank végső célja, az infláció elleni küzdelem szempontjából hatékony eszköznek bizonyult.
A múlt heti sávszélesítés után felmerül a kérdés, lesz-e az MNB-nek egy olyan kiszámítható magatartási szabálya, melyet (például a csúszó leértékeléshez hasonlóan) előre bejelentett módon követ. Erre a nemzetközi gyakorlatban sok példa van.
Elemzők úgy gondolják, hogy a jegybank nem határoz meg új köztes célt, legalábbis nem állít fel magának olyan szigorú magatartási szabályt, mint amilyet a csúszó rögzített árfolyamrendszer jelentett. Az árfolyam szerepe nem szűnik meg teljesen az új körülmények között sem -- véli Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír elemzője. Egyelőre ugyan a jegybank nem avatkozik be az árfolyam alakulásába, de ennek az az oka, hogy a mérsékelt felértékelődés összhangban van az MNB céljaival -- mondja a szakértő.
Egy intervenció akár már a következő hetekben is bekövetkezhet -- mondja Zsoldos István, a Concorde Értékpapír makroelemzője --, ennek módja azonban sokféle lehet. Elképzelhető, hogy a piac számára az is elegendő, ha a jegybank bejelenti "elképzeléseit" a forint árfolyamával kapcsolatban. Az ilyen "verbális intervenció" ugyanis a piacon gyakran önbeteljesítő jóslatként működik, mivel a pénzpiaci szereplők elhiszik, hogy a jegybank szükség esetén tettekkel is bizonyítaná szándékait. Mivel az MNB-nek bőven rendelkezésre állnak a beavatkozáshoz szükséges források, elképzelhető, hogy egy ilyen politika hiteles, és így sikeres lenne. A mostani rendszernek éppen az a nagy előnye, hogy kis erőforrásokkal is kontrollált árfolyampályát lehet kialakítani -- mondja Zsoldos. Minél később kell beavatkoznia a jegybanknak az árfolyam alakulásába, annál inkább növekedhet az új rendszer iránti bizalom -- mondja Vojnits.
Az új árfolyamrendszerben sem számít aktív kamatpolitikára Zsoldos. Az enyhe felértékelődésből származó gyorsabb dezinfláció a jelenlegi nominális kamatszint mellett is nagyobb reálkamatot jelent, amely megfelelhet az MNB céljainak. A magasabb reálkamatszint inflációcsökkentő hatása azonban csak lassan jelenik meg és gyenge lesz.
A két elemző egyetért abban, hogy a lazább árfolyamcél mellett nemigen lesz megfogható köztes cél a monetáris politikában. Zsoldos szerint az unióba való belépés viszonylagos közelsége miatt erre nincs is szükség, hiszen utána Magyarország úgyis a közösség árfolyam-politikáját veszi át.
