Erősítenék a biztosítási elvet

A tervek szerint akár jövőre, de legkésőbb 2003. január elsejével startolhatna az állam által létrehozott magánnyugdíjpénztár -- jelentette be tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter a parlament egészségügyi bizottsági meghallgatásán. A pénztárt várhatóan a nyugdíjfolyósító intézet működtetné, létrehozásának a jelenlegi pénztártörvény alapján nincs akadálya. A kassza befektetési portfóliója hasonló lenne a többi nyugdíjpénztáréhoz, így a befizetett tagdíjak 80 százalékát állampapírokba fektetnék -- mondta a Világgazdaságnak a miniszter.
Az állami magánkassza kondíciói azért lehetnének vonzóbbak a jelenlegi magánnyugdíjpénztárakénál, mivel részben tevékenységéhez, részben befektetéseihez az állam saját garanciát vállalna -- mondta Varga Mihály. Az állami garancia mértéke döntés kérdése -- tette hozzá. A tervek szerint 2002-ig nem növekedne a magánpénztárakba fizetendő járulékmérték aránya a jelenlegi 6 százalékhoz képest.
A tárca két lehetséges változtatot dolgozott ki az állami nyugdíjrendszer továbbfejlesztéséről. Mindkét változatra -- így a német pontrendszeres megoldásra, valamint a Svédországban honos virtuális egyéni számlára is -- van példa az európai unió tagországaiban. Az viszont mindkét rendszerben közös, hogy a munkavállaló nyugdíját az általa -- a saját egyéni számlájára -- befizetett járulék mennyisége alapján határoznák meg. Az előterjesztés legkorábban júniusra készülhet el.
A jövőben a szociális ellátásokat elkülönítenék a járulékfizetésen alapuló öregségi nyugdíjaktól. E célra külön alap létrehozását tervezik. A szociális alapú nyugellátásokat a központi büdzséből finanszíroznák.
A tárca szeretné megteremteni annak feltételét, hogy az egyén -- bizonyos feltételek mellett -- maga dönthessen arról, mikor vonul nyugdíjba. Ám azt megakadályozandó, hogy ez túl korán következzen be, egyfajta bónusz-málusz rendszerrel ösztönöznének. A korai nyugdíjba vonulás lehetséges ugyan, ám ennek ára van: az ellátás összege kisebb lenne. A tárca elképzelései szerint jelenleg a férfiaknál a korcentrumot 59 évben, a nőknél 56, a rokkantaknál pedig 46 évben határozták meg. Így a büntetőpontok akkor járnának, ha valaki ennél hamarabb menne nyugdíjba. Az is a tervek között szerepel, hogy bizonyos befizetett összeg alatt nem lehetne nyugdíjba vonulni.