Földvásárlás: ördög a részletekben

Az Európai Bizottság ugyan hét évre felmentést javasol adni az ezt kérő négy ország -- Lengyel-, Cseh- és Magyarország, valamint Bulgária -- számára a termőföldvásárlás jogi akadályai eltörlésének kényszere alól (az uniós polgárok esetében), de ez a felmentés nem vonatkozik bizonyos esetekre. A legfontosabb kivétel az egyéni mezőgazdasági vállalkozók esete -- ezek számára tehát a brüsszeli javaslat értelmében meg kellene nyitni a termőföldvásárlás lehetőségét.
Ha a brüsszeli javaslatot a tagállamok elfogadják (s így az az unió hivatalos közös álláspontjává válik a csatlakozási tárgyalásokon), akkor az érintett négy ország kormánya igen kényelmetlen belpolitikai dilemmával lesz kénytelen szembenézni. Ez különösen a külföldiek termőföldvásárlásának tilalmát politikája egyik sarkalatos elemeként kezelő magyar és lengyel kormány esetében egyértelmű.
Ha az érintett jelölt állam elfogadja a várható uniós álláspontot, meg kell tudnia magyaráznia a választóknak, miért fordul hirtelen szembe éveken keresztül vallott politikájával. Ha viszont következetesen kitart a teljes tilalom mellett, akkor azt kockáztatja, hogy végzetesen lemarad a csatlakozási tárgyalásokon egy kulcsfontosságú témakör (a tőke szabad áramlása) tekintetében, ami akár egész csatlakozási erőfeszítéseit is befolyásoló kihatású lehet. Különösen annak fényében, hogy három élenjáró tagjelölt (Ciprus, Szlovénia és Észtország) már lezárta ezt a fejezetet -- figyelmeztetnek szakértők.
A brüsszeli javaslatban szerepel az átmenet három év utáni felülvizsgálatának intézménye is. Ez azonban szakértők szerint érdemben nem jelent megkötést, mert a felülvizsgálat eredményeként a miniszteri tanács csak egyhangú döntéssel szüntetheti meg a hét év lejárta előtt az átmeneti mentességet -- márpedig addigra a ma még csak jelölt állam képviselője is helyet kap ebben a testületben.