Függőben a patikák kárpótlása

A patikai árrésrendszer módosítása (a 3500 forintnál drágább szerek árrését a napokban 630 forintban maximálták) 4,3 milliárd forint "megtakarítást" jelent a tb gyógyszerkasszájában, de annak egy részét visszajuttatják a gyógyszertáraknak. Miközben a "kárpótlás" módjáról folynak a tárgyalások a Magyar Gyógyszerészkamara és a szakminiszter között, szerdán váratlanul megjelent az új árrésrendelet. Ezt a patikusok érdekvédelmi szervezete és a parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke is kifogásolja.
Kökény Mihály elnök tegnap azt mondta: a szaktárca félrevezette a bizottságot, mivel a testület keddi ülésén a minisztérium képviselője arról tájékoztatta őket, hogy folynak a tárgyalások a felek között. Mikola István kérdésünkre azt válaszolta: nincs ellentmondás, az árrésrendelet éppen jókor jelent meg. Azért nem kerülhetett bele a patikusok "kárpótlása", mert a kamarával még nem egyeztek meg az árrés egy részének a visszajuttatásáról. Egyébként ő biztos abban, hogy a patikai árrés módosításának hatására egy éven belül megváltozik a gyógyszerfogyasztás szerkezete. Az olcsóbb készítmények megvásárlásával jól járnak a betegek, s a tárca számításai szerint jól jár az az 1940 patika is, ahol jelenleg is preferálják az olcsóbb készítményeket.
Mikolát nem zavarja a parlament alkotmányügyi bizottságának szerdai döntése, ami szerint csak a pénzügyminiszter egyetértésével engedélyezhető, hogy az egészségpénztár új gyógyítókapacitásokra kössön szerződést -- mondta lapunknak.
Két hete beszámoltunk róla: az egészségügyi miniszternek a kormány jóváhagyásával a T. Ház elé terjesztett, egészségügyi jogszabályokat módosító törvénycsomagjából ("salátatörvény") két lényeges javaslatot a Fidesz-frakció többsége leszavazott. Helyette azt javasolta például, hogy a pénzügyminiszter ellenjegyzése szükséges bizonyos egészségügyet érintő kérdésekben. Mikola István akkor fontolóra vette: folytatja-e munkáját az egészségügy élén. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Mikola tegnap kifejtette: ha jó a szakmai előkészítés, nem lehet zavaró a pénzügyminiszteri ellenjegyzés. Ugyanakkor örül, amiért az alkotmányügyi bizottság nem támogatta, hogy a megyei önkormányzat véleménye alapján szerződhetnének a biztosítóval azokban a régiókban, ahol az országos átlagnál 10 százalékkal kisebb a gyógyítókapacitás.
Azt is megkérdeztük a minisztertől, milyen válasszal készül az MSZP-képviselők jövő keddi, parlamenti interpellációjára, amelyben azt firtatják majd: mire gondolt Mikola, amikor a "salátatörvény" leszavazását követően nagy érdekeltségeket emlegetett a tb pénzalapjaival kapcsolatban. A miniszter azt mondta: 1990-ben a tb-alapok miniszteri biztosaként látta, s azóta is tapasztalta, vannak, akik a szolidaritási elven működő, egységes biztosító helyett többbiztosítós rendszert építenének ki, ám ezt ő nem támogatja.