Hatékonyabb az állammentes bankpiac
Az állami tulajdon magas aránya a bankszektorban magasabb kamatokat, kevesebb magánhitelt és gyengébb tőkepiacokat eredményez, állapítja meg a Világbank. A magánkézben működő pénzügyi szektorhoz képest inkább a politikai okokból preferált nagyvállalatokra szűkül a hitelezési tevékenység állami dominancia esetén. Bár a megfelelő szabályozás és annak szigorú betartatása kivételes esetként működőképes lehet, a privatizáció sikerére több példa akad.
Az eredményes magánosításnak is fontos feltétele azonban a megfelelő szabályozási környezet, mint arra Mexikó kudarca is felhívta a figyelmet a kilencvenes évek első felében. A Világbank általában véve is körültekintést javasol a bankprivatizáció területén, nehogy a gyengén feltőkésített pénzintézetek hamarosan újra állami tulajdonba kerüljenek. Ebben a piactudatos, a menedzsereket a játékszabályok betartására ösztönző szabályok is segítenek. Bankválság esetén csak az egész rendszert érintő problémák idején javasol állami beavatkozást a Világbank. Az intézkedési csomagnak azonban tartalmaznia kell az állami tulajdonnak a válság utáni gyors leépítésére vonatkozó stratégiát is.
A bankpiac megnyitása a külföldi pénzintézetek előtt a szabályozás javulásával kapcsolódott össze, írja a tanulmány. A gyakori félelmekkel ellentétben nem romlottak a helyi kisvállalkozások hitelhez jutási esélyei. Olykor már a külföldi konkurencia belépésének fenyegetése elég volt, hogy a belföldi pénzintézetek felülvizsgálják költségszerkezetüket, és jelentősen javítsanak szolgáltatásaik minőségén. A pénzügyi rendszer stabilitása pedig nem csak a növekedés gyorsításával járul hozzá a szegénység felszámolásához, hanem csökkenti a pénzügyi válságok kockázatát, melyek éppen a legszegényebbeket sújtják a legjobban.
A tanulmány felhívja a figyelmet, hogy a pozitív hatások kellő reputációjú külföldi bankok becsalogatása esetén jelentkezhetnek, a gyenge pénzügyi szolgáltatók maguk is növelhetik a bizonytalanságot. "A financiális szolgáltatások piacának megnyitása a pénzügyi rendszer erősítésével teremtheti meg a lehetőséget a tőkepiaci liberalizáció számára" -- mondta Nicholas Stern, a Világbank vezető közgazdásza.
A jelentés óva inti a fejlődő országokat a gazdagabb államok gyakorlatának egyszerű utánzásától, így a betétbiztosítási rendszerek bevezetésétől. A politikai hozadéka miatt a fejlődő világban egyre népszerűbb megoldás csökkenti a piaci szereplők éberségét. Emellett a bankok javára torzítja a pénzügyi közvetítők piaci súlyát.
A Világbank nem talált indoklást arra a gyakorlatra sem, hogy egyes országok a bankszektor vagy a tőkepiacok lehetőségeinek mesterséges korlátozásával igyekeznek a másik fejlődését segíteni. A két terület nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást, és egészséges fejlődésük egymást erősítő lehet.
"Minden államnak szüksége van légiközlekedési szolgáltatásokra, de nem mindegyik hoz létre saját légitársaságot; ugyanez a helyzet a pénzügyek terén" -- kommentálta a tanulmányt Gerard Caprio, a Világbank pénzügyi politikai és stratégiai csoportjának igazgatója. Az on-line banki szolgáltatások gyors fejlődésének következményeként csökkennek a bankok új piacokra lépésének költségei, a fejlődő országokban addig kiépítetlen szolgáltatások válnak hozzáférhetővé. A feltörekvő gazdaságok eldönthetik, érdemes-e létrehozni az adott szolgáltatás belföldi infrastruktúráját, vagy kifizetődőbb importálni magát a szolgáltatást. Hosszabb távon a rendszer stabilitását is erősíthetik az elektronikus pénzügyi szolgáltatások, a közeljövőben viszont a verseny fokozódásának destabilizáló következményei lehetnek, figyelmeztet a tanulmány.
A jelentés szerzői szerint a jövőbeli kutatásoknak a javaslatok finomhangolására kell irányulnia. Így például tanulmányozást igényel, hogy tulajdonhányada mérséklésében az államnak milyen messzire kell mennie, és milyen gyorsan. A bankprivatizáció legjobb megoldásainak meghatározása is további vizsgálatokat kíván.
