Hétéves átmenet a földvásárlásra

A személyek szabad mozgása után a másik felettébb érzékeny területen, a mezőgazdasági földek korlátozásmentes adásvétele esetében is tisztulni látszanak a frontok az Európai Bizottság kiszivárgott állásponttervezetével. Sokak szerint a két téma időben közeli napirendre tűzése egyúttal módot ad e kérdések viszonylag kiegyensúlyozott és részben összekapcsolt kezelésére is, lévén, hogy míg az előbbi esetében egyes tagállamok, addig az utóbbinál több jelölt ország tart igény bizonyos türelmi időre.
Magyarország mellett jelenleg Csehország, Szlovákia és Bulgária kért a csatlakozástól számított tízéves átmeneti mentességet az uniós cégek és személyek földvásárlásának az engedélyezéséig. A rekordot a lengyel derogációs idény jelenti, 18 évre szóló kérelemmel. EU-részről vitatják a földek felvásárlásával kapcsolatos félelmek megalapozottságát, a közelmúltban azonban már maga Romano Prodi bizottsági elnök is úgy nyilatkozott, hogy a földvásárlással kapcsolatos vagy a kelet-európai munkaerő beáramlásától való, szerinte ugyancsak megalapozatlan lakossági félelmeket nem lehet mellőzni.
A második lakóhelyül szolgáló ingatlanoknál a többség Magyarországhoz hasonlóan öt évet kért. Itt nem eladási tilalomról, csupán az értékesítés feltételhez -- helyi hatóságok engedélyezéséhez -- kötéséről van szó. Az utóbbi kapcsán egyébként módosult a magyar tárgyalási álláspont. Eredetileg a magyar fél azt szorgalmazta, hogy a helyi engedélyeztetési eljárás mindenfajta ingatlanvásárlásánál öt évig maradjon fenn a taggá válás után. A magyar érvelés az volt, hogy ez voltaképpen csak formalitás, hiszen az esetek 95-97 százalékában ezeket az engedélyeket már eddig is megadták.
Arra az EU-felvetésre, hogy akkor miért ragaszkodik a magyar fél a rezsim fenntartásához, az volt a válasz, hogy az ingatlanárak relatív kiegyenlítődéséig a magyar hatóságok szeretnék ellenőrzésük alatt tartani a piacot.
A módosított magyar pozíció már csak a lakóhelyül szolgáló második ingatlanokra akarja megőrizni az eddigi engedélyeztetési gyakorlatot, míg ipari épületek, boltok, raktárak és garázsok esetében mi is megelégszünk egyszerű bejelentéssel. Ez egyébként összhangban áll a finn--osztrák--svéd példával is, s miként szakértők megjegyzik, tekintettel arra, hogy az EU--magyar társulási szerződés értelmében nem lehet korlátozni cégek és egyéni vállalkozók letelepedését, az eredeti kérés egyébként sem igazán lehetett volna tartható.
A föld- és ingatlankérdést tárgyaló -- a tőke szabad mozgásáról intézkedő -- szabályozás a május közepén tartandó főtárgyalói fordulón, legkésőbb a júniusi miniszteri ülésen kerülhet napirendre. A "tőkefejezetet" a tagjelöltek közül eddig Ciprus, Észtország, Litvánia és Szlovénia zárta le, egyikük sem kért derogációt termőföldek értékesítésére.