BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hiányoznak a körutak és a gyorsvasutak

Május végén a fővárosi közgyűlés elé kerül Budapest közlekedési rendszerfejlesztési terve -- döntött tegnap a főpolgármesteri kabinet. A dokumentum átmenetinek tekinti a jelenlegi finanszírozási nehézségeket, s számít állami támogatásra, európai uniós forrásokra és magántőkére. Becslések szerint a szükséges fejlesztésekhez mintegy 1000 milliárd forintra lenne szükség.

Budapest most elkészült közlekedési rendszerfejlesztési terve az elengedhetetlen feladatokat összegzi. Az anyag korábbi változata már 1999-ben elkészült, ám akkor a várost irányító MSZP-SZDSZ koalíció indokoltnak látta a döntés elhalasztását. A dokumentumot azóta több ponton módosították, illetve aktualizálták. A korábbi három helyett két ütemben foglalja össze az indokolt fejlesztéseket: a középtávú javaslatok a 2015-ig megvalósítandó fejlesztéseket jelentik, a távlati tervek pedig azokat a beruházásokat, amelyek megvalósítására az elkövetkező 15 évben reális esély sincs.
Budapest -- valamikori kontinensvezető -- közlekedési helyzete ma messze elmarad az európai városok színvonalától -- áll a tervezetben. A főváros forgalmának 80 százaléka a gépkocsik megjelenéséig kialakult úthálózaton közlekedik. A terjeszkedő város külső részeit nem kötik össze körgyűrűk, így a forgalom -- aránytalan terhelést okozva -- a belső kerületeken keresztül bonyolódik le. A város múlt században kialakított kötöttpályás hálózatához az utóbbi 100 év mindössze 31 kilométer metróvonalat adott hozzá, a gyorsvasúti hálózat pedig mintegy 20 éve nem fejlődik.
Középtávon a tömegközlekedés fejlesztésének kiemelt feladatai közé sorolják a 4-es metró megépítését a Keleti pályaudvar és a város dél-budai kapujánál lévő Budaörsi úti virágpiac között. A teljes vonal kiépítésére Rákospalotáig viszont csak 2015 után kerülhet sor. A középtávú tervek közé sorolja a dokumentum a kiskörúti villamosvonal fejlesztését a Fővám tér és a Nyugati pályaudvar között, az 56-os villamos közúti gyorsvasúttá alakítását, illetve a MÁV elővárosi hálózatának fejlesztését és a közös pályahasználat lehetőségének megteremtését. Itt szerepel az észak-déli regionális gyorsvasút első ütemének megvalósítása is. Ez a jelenlegi szentendrei és a csepeli, illetve a ráckevei HÉV vonalának belvárosi, térszint alatti összekötését jelentené. Az 5-ös metrónak is nevezett vonal első üteme a csepeli szárny meghosszabbítása lenne a Kálvin térig.
A távlati tervek között szerepel a 4-es metró teljes vonalának megépítése mellett az észak-déli regionális gyorsvasút teljes vonalának kialakítása Szentendre és Csepel, illetve Soroksár között, illetve a budai-hegyvidéki gyorsvasút megvalósítása. A vonal Hűvösvölgyet, illetve Farkasrétet kötné össze a Belvárossal.
A közúthálózat fejlesztésének legfontosabb feladatai közé sorolja a dokumentum a hiányzó körgyűrűk megépítését. A szakemberek szerint a pesti oldalon a Hungária körút és a tervezett M0-s autópálya között mindenképpen kellene egy út a Körvasútsor mellett, illetve még egy, amely a város keleti szektorában kötné össze a külső kerületeket. Budán a legsürgősebb az alsó rakparti út áteresztőképességének növelése lenne, illetve a budai hegyvidéken a forgalom elosztását segítő gyűjtőutak építése lenne.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.