Hosszú agrárszezon, több termés
A felmelegedésért egyharmadrészben az agrárszektor a felelős -- áll az éghajlatváltozás mezőgazdasági hatásait ismertető összefoglalóban. Az összes szén-dioxid-kibocsátás csaknem negyedének az erdőirtás és a biomassza elégetése a forrása.
Az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentése mellett immár hivatalosan sem elkötelezett Egyesült Államok mezőgazdasága elvben profitálhat a változásokból. A jelentés utal a várható káros hatásokra is, így a gyorsuló talajpusztulás valószínűségére, a nettó hatás mégis pozitív lehet a mérsékelt égövben, így Magyarországon is. Tovább ronthatja viszont az agrárium lehetőségeit a felmelegedés a trópusi fejlődő országokban.
A XXI. század folyamán 2 Celsius-foknyira becsült melegedés meghosszabbíthatja a mezőgazdasági termelésre alkalmas időszakot a mérsékelt éghajlati övben, jobban behatárolva egyúttal a rovarkártevők lehetőségeit. Hosszabb távon a globális átlagos csapadék mennyisége 5 százalékkal lehet több. Ez a víz körforgalmának felgyorsulásával járna, ami intenzívebb párolgást jelentene, és a csapadék is kevesebb alkalomra koncentrálódva hullna.
A növekvő szén-dioxid-koncentráció hatása különösen a kukorica, a köles, a cukornád és a cirok esetében lehet jelentős. A növények vízfelhasználásának hatékonysága alighanem javul. Hosszabb lehet az édesvízi halászok és horgászok szezonja is, derül ki az összefoglalóból.
Vannak azonban árnyoldalai is a globális felmelegedésnek. A magasabb éjszakai hőmérséklet intenzívebb légzésre kényszeríti a növényeket is. Nem egyértelmű, milyen irányba változik a partmenti és torkolatvidéki mezőgazdaság jellege, igaz, a módosuló körülmények egészen új távlatokat nyithatnak. Számolni kell azonban újfajta fertőzések és kártevők felbukkanásával is.
A növények és állatok szintjén túlmutató várható hatások nem túl kecsegtetőek. A dokumentum a tenger szintjének félméteres emelkedésével számol. A tőzeg formában és a talajban tárolt szén-dioxidnak nagyobb mennyisége kerülhet a levegőbe, felgyorsulhat a talaj degradációja is. Káros lehet az éghajlatváltozás a biológiai sokféleség vonatkozásában is, felborulhat bizonyos fajok közötti egyensúly, egész ökorendszerek vándorolhatnak új területekre. Ennél is kockázatosabb lehet az emberi populáció intenzívebb vándorlása, mely a globális biztonság sérülékenységének növekedésével járhat együtt.
A FAO-nak még nincs az éghajlatváltozásra reagáló, részleteiben kidolgozott programja. Ennek megalkotásához többek között az információk összegyűjtésére kell nagyobb erőfeszítéseket tenni. Néhány ajánlást azonban már most megfogalmazott a szervezet. A FAO értékelése szerint az üvegházhatású gázok mezőgazdasági kibocsátásának legnagyobb része a nem hatékony és fenntarthatatlan gazdálkodás jele. A kérődzők táplálékának változtatásával és a nagyobb hozamú rizskultúrák meghonosításával csökkenthető a légkörbe kerülő metán mennyisége. A körültekintőbb trágyázás a dinitrogén-oxid kibocsátását mérsékelheti.
A szén-dioxid-emisszió csökkentésének egyik legjobb módja a fosszilis energiahordozók bioüzemanyagokkal való helyettesítése lehetne. A biomassza jelenleg 15 százalékát adja a világ energiafelhasználásának. Ám csak a fejlődő országokban számít meghatározó energiaforrásnak, ahol hiányoznak a modern technológiák a hatékony felhasználáshoz.
