Kevés külföldi érdeklődő
A boszniai hatóságoknak gyorsan el kell távolítaniuk a külföldi tőkebeáramlás akadályait -- mondják a külföldi szakértők a Reuters szerint --, és nekilendíteni a régóta esedékes magánosításokat, ha feljebb akarnak jutni a kelet-európai gazdasági bajnokság mezejének utolsó helyéről.
A két boszniai autonóm részállam -- a muszlim--horvát föderáció és a szerb köztársaság -- novemberi parlamenti választásán hatalomra kerülő kormányok komoly reformokat és a múlt nacionalista politikájával való szakítást ígértek. A nemzetiségi megoszlás a legnagyobb akadály a kereskedelem és a befektetések előtt, mert mindenki, aki országos méretű üzletet akar kötni, három, egymástól eltérő szabályokat alkalmazó bürokráciával kerül szembe.
"Egyre fontosabbá válik az egységes gazdasági térség" -- mondotta a Reuters tudósítójának Mark Priestley, a brüsszeli bizottság Boszniába küldött szakértője. Az EU úgynevezett úti térképe szerint Boszniának az elkövetkező két évben meg kell birkóznia azokkal a gazdasági reformokkal, amelyek Kelet-Európa más országaiban régen megtörténtek. Priestley szerint Boszniában a gazdasági tevékenységet sújtó adók Európa legmagasabb elvonásai közé tartoznak, a nagy hivatali apparátus barátságtalanul tekint az üzleti életre, és a bankszektor tőkehiányban szenved.
A Világbank szerint Kelet-Európában Boszniába áramlott a legkevesebb tőke. A háború után a gazdaság az igen alacsony kiindulási alaphoz képest 35 százalékkal nőtt, az ütem 2000-re 10 százalékra süllyedt, noha ez alatt az idő alatt majdnem ötmilliárd dollár segély áramlott az országba. Ennek ellenére a munkanélküliséget a két régióban 40 százalékra becsülik. A legújabb adatok szerint a föderációban 1195 dollár volt az egy főre jutó GDP, a szerb köztársaságban 823. Két évvel ezelőtt megindult a régóta halasztott privatizáció: kuponokat osztottak az állampolgárok körében. Külföldi befektetés azonban kevés volt, a nagyobbak közül csak a Volkswagen és a Coca-Cola Beverages jelent meg. Tavaly nyáron nemzetközi tenderhivatalt létesítettek, amelyben külföldi és helyi szakértők dolgoznak, és 137 vállalatot választottak ki a két térségben magánosításra. Nyolc hónap alatt azonban csak egy cipőgyár kelt el s került le a listáról, 200 ezer márkáért és 1,5 milliós -- ígért -- beruházásért.
