Kevesen dolgoznának nyugaton

A Brüsszelben nyilvánosságra hozott legfrissebb CEORG-adatok szerint a lengyeleknek mindössze 13, a cseheknek 4, a magyaroknak pedig 7 százaléka bizonyos abban, hogy munkát vállalna nyugaton. Az arány egyik esetben sem emelkedett lényegesen a tavaly szeptemberben végzett hasonló felmérés óta. Csehországban viszont jelentős mértékben -- 33-ról 45 százalékra -- emelkedett ebben az időszakban azoknak az aránya, aki úgy nyilatkoztak, hogy még akkor sem érdeklődnének nyugati munkalehetőség iránt, ha konkrét ajánlatot kapnának.
Azoknak az aránya, akik a "valószínűleg nem érdekelne" vagy "biztosan nem érdekelne" választ adták a nyugati munkavállalásra vonatkozó kérdésre, mindhárom vizsgált országban jelentősen meghaladja azokét, akik biztosan vagy valószínűleg megpróbálnának ottani álláshoz jutni. Lengyelországban 15, illetve 31, Csehországban 17, illetve 45, Magyarországon pedig 11, illetve 57 százalék -- írja az MTI.
A megkérdezetteknek azon a csoportján belül, amelynek tagjai érdeklődést mutatnak a nyugati munkaheletőségek iránt, a legtöbben Németországba (40-48 százalék) mennének. A második leggyakrabban megjelölt célország a magyarok esetében Ausztria (24 százalék), a cseheknél Nagy-Britannia (14 százalék), a lengyeleknél pedig Franciaország (9 százalék). A tartós külföldi letelepedés gondolatával még azok közül is kevesen foglalkoznak, akik munkát vállalnának ott: a magyaroknak és a cseheknek 5, a lengyeleknek pedig 13 százaléka.
A megkérdezettek nagy többsége (kétharmada-háromnegyede) úgy gondolja azonban, hogy országának engedményeket kellene kérnie az EU-tól, ha az átmeneti korlátozásokat vezet be a munkaerő bővítés utáni szabad áramlására. Azok között, akik így vélekednek, a legtöbben a hazai mezőgazdaság védelmét tartják a legfontosabb olyan területnek, ahol ellentételezést kellene kérni az uniótól.