Ki megy először a Marsra

Jurij Gagarin első űrútjának negyvenedik évfordulóján Putyin elnök támogatását élvezve Grigorjev professzor akár már 2016-ban is elképzelhetőnek tartja orosz asztronauták Marsra küldését. Ennek érdekében legkésőbb 2005-re kész tervekkel állnak elő. Az orosz űrnagyhatalmi ambíciók nyomán az amerikai fél nyilatkozatot tett közzé, amely szerint egy ilyen expedíció költsége akár 400 milliárd dollár is lehetne, ami jelenleg Oroszország GDP-jét is jelentős mértékben felülmúlja.
A negyven évvel ezelőtt Alan Shepard vezetésével megvalósuló első amerikai űrutazás emlékére rendezett konferencián a NASA illetékesei szintén egy Mars-látogatásról szóló vízióval álltak elő. Ennek érdekében 2007-ben egy szondát küldenének a vörös bolygóra, hogy az legkésőbb 2011-ig megbízható adatokat szolgáltasson az emberi élet két legfontosabb körülményéről, a sugárzás mértékéről és a víz nyomairól. Az amerikai kutatók szerint húsz éven belül mindenképpen megvalósítható a "személyes látogatás" a 280 millió mérföldre lévő bolygón. Daniel Goldin, a NASA elnöke szerint egy emberöltőn belül mindenképpen lehetséges az utazás, sőt sor kerülhet rakéta indítására a Naprendszeren kívüli égitestekre is.
Viták középpontjában áll a Nemzetközi Űrállomásban (ISS) való orosz szerepvállalás is. Amerikai törványhozók egy csoportja ugyanis nehezményezte, hogy az Egyesült Államok az egyenrangú orosz félnél több pénzt fektetett a programba, sőt ennek nyomán egy Oroszországgal szembeni kártérítési igény benyújtásának lehetőségét fontolgatják. A hivatalos orosz válasz ironikusan megemlíti, hogy egy csapszeg két dollár helyett akár egy rubelért (0,04 dollár) is előállítható, és az ily módon költségek mögé bújtatott, az ISS feletti amerikai uralomszerzési szándékra könnyen a Nemzetközi Űrállomásról szóló egyezmény felmondása lehet a megfelelő reakció orosz részről.
A nézeteltérés a világ első űrturistájaként emlegetett Dennis Tito utazása kapcsán robbant ki. A 20 millió dolláros "viteldíj" ugyanis rendkívül jól jött az orosz űrkutatás számára, azonban amerikai szakemberek még a kongresszusnál is bepanaszolták, hogy a kaliforniai milliárdos jelenléte lehetetlenné tette az amerikai űrhajósoknak, hogy az adott időszakban érdemben kísérleteket végezzenek. Ezzel kapcsolatban a NASA-elnök Goldin még hazafiatlan cselekedetnek is nevezte Tito orosz segítséggel megvalósuló utazását, és példaértékűnek mondta a filmrendező James Cameron hozzáállását, aki mint második űrturistajelölt az ISS-nek az űrturisták fogadására alkalmassá tételéig ki szeretne várni látogatásával. Tito ezzel szemben kijelentette, valójában nem turistaként, hanem segítőtársként működött közre a Nemzetközi Űrállomáson a kérdéses utazás során.