Kicsit késhet a strukturális reform

A ciprusi választásokon a parlament két legerősebb ereje cserélt helyet az élen: az eddig 20 mandátummal bíró jobboldali Demokratikus Gyűlés (DISY) egy helyet engedett át a korábban 19 parlamenti széket elfoglaló AKEL-nek, a sziget egykori kommunista pártjának. A kabinet összetételét a végrehajtó hatalommal felruházott elnök határozza meg, de az 56 tagú törvényhozás -- melyben továbbra is többségben vannak a centrumhoz közelebb álló pártok -- szerepe is felértékelődik az ország 2003--2004-re remélt uniós csatlakozásának küszöbén. A változás inkább a 2003-as elnökválasztások előtti jelöltállításnál kaphat majd jelentőséget. A parlamenti helyekre pályázó nyolc párt mindegyike megszerezte a voksoknak a bejutáshoz szükséges 1,79 százalékát, a jelentősebb erők pedig valamennyien deklaráltan EU-pártiak.
Ilyen az AKEL is, mely a kilencvenes évek elején nyilvánosan meghirdetett fordulat helyett csendben szakított a múlttal, és mai programjában már ritkán kerül elő a "szocializmus" kifejezés -- írja a Die Presse. A baloldali polgári párttá avanzsált AKEL részben ellenőrzése alatt tartja a sziget erős szakszervezeti mozgalmát, de mellette Ciprus görög felének egyik legnagyobb munkaadója is. A párt tulajdonában van számos borgazdaság, csomagolóipari érdekeltség és egy szupermarketlánc a Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülései szerint.
A párt elvben támogatja Ciprus uniós csatlakozását, megfigyelők mégis feszültségekre számítanak az EU-tagságra való felkészülés részét képező kormányzati reformprogram elfogadása kapcsán. Az AKEL nem támogatja a kabinet adóemelésre vonatkozó elképzeléseit, sem a távközlési szektor verseny előtti megnyitását, aminek első lépése a CYTA állami telefonszolgáltató részvénytársasággá szervezése lenne. Mindkét javaslat hónapokon belül a törvényhozás elé kerülhet, csakúgy, mint a privatizációs program kiterjesztéséről szóló, ami szintén nem nyerte el a közszolgáltatók feletti állami kontroll megtartása mellett kardoskodó AKEL tetszését. Ettől függetlenül az ország az EU-csatlakozási tárgyalások mai főtárgyalói fordulója előtt egyelőre eminens 21 lezárt fejezettel.
A választási kampány középpontjába azonban nem ezek a kérdések, még csak nem is a sziget megosztottságának permanensen aktuális témája került, hanem a ciprusi tőzsde gyengélkedése. Az 1999-ben 688 százalékos emelkedést elkönyvelt börze papírjai tavaly több mint 50 százalékot veszítettek értékükből. Ennek ellenére -- és a török válság dacára -- a gazdaság egészségesnek mondható, a tavalyi 3,4--5 százalék közé becsült növekedést Glafkosz Kleridesz államfő szerint az idén 4 százalékos bővülés követheti. A DISY támogatásával megválasztott elnökhöz hasonlóan optimista a szigetország kilátásaival kapcsolatban az Európai Bizottság is. A nagyrészt a turizmus fellendülésének köszönhető kiváló gazdasági teljesítmény is hozzájárult a költségvetési hiánynak a GNP 2,7 százalékára történt leszorításához, miközben az államadósság a bruttó nemzeti termék 60 százaléka körül maradt. Bár a drágulás üteme tavaly Cipruson is emelkedett, miközben a munkanélküliségi ráta 3,4 százalékra csökkent, az idén a maastrichti kritériumokat teljesítő inflációs értékre számít az államfő.
Az EIU szerint az igazi kockázatok forrása, hogy a sziget északi részén saját "országot" menedzselő törökök kormányválságára megoldásként felállítandó új kabinet elődjénél is keményebb hangot üt majd meg a görög cipriótákkal. Pedig Demetrisz Krisztofasz, az AKEL főtitkára a választási győzelmet bejelentő beszédében a ciprusi törököket is "honfitársainak" nevezte, és a két országrész laza föderációjának híve. Az ENSZ által javasolt megoldásból Görögország kormánya sem enged, és visszautasította Bülent Ecevit török kormányfőnek a csehszlovák típusú, békés elválásra vonatkozó javaslatát. Az 1974-es invázió révén ugyan Ciprus egyharmada török megszállás alá került, de az 1983-ban kikiáltott új "államot" csak Törökország ismerte el. A Ciprus EU-csatlakozásával kapcsolatban fenntartásait hangoztató Törökország azonban visszafogottabbá válhat az amerikai republikánus szenátor, James Jeffords frakcióból való távozásának következtében előálló demokrata többség "mellékhatásaként": a külügyi bizottság éléről távozni kényszerülő republikánus Jesse Helms, a Törökország "barátjának" helyét egy görög származású demokrata foglalhatja el, gyengítve Ankara amerikai diplomciai támogatását.