Kiesik a központi régió

A régiók jelenlegi felosztásánál fennáll a veszély, hogy az uniós támogatásoknál az ország központi régiója -- Budapest és Pest megye -- kiesik a leginkább kedvezményezettek köréből -- jelentette ki tegnapi tájékoztatóján Demszky Gábor.
Egy hónappal ezelőtt a tagjelölt országok fővárosainak főpolgármesteri konferenciáján az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságának képviselője az 1998-as adatok alapján készített térképen mutatta be, hogy milyen támogatásra számíthatnak az új tagállamok. Ezen a közép-magyarországi régió már nem szerepelt a felzárkóztatásra szorulók között -- emlékeztetett Demszky. A főpolgármester levélben fordult a külügyminiszterhez, de választ azóta sem kapott.
Sem a Varsóban bemutatott térkép, sem a második kohéziós jelentés nem tekinthető az Európai Unió végleges álláspontjának -- reagált lapunknak Cséfalvay Zoltán, a GM helyettes államtitkára. Ráadásul a térképeken 1998-as adatokkal számolnak, míg az eddigi tárgyalásokon a 1995--97-es adatok alapján értékelték a magyarországi régiókat. Az uniónak egyelőre nincs kiforrott, hivatalos álláspontja. Ezért több kérdés nyitott még. Így például, hogy melyik időszakot tekintik alapnak. Még azt sem lehet tudni, hogy csak a tagországok GDP-jét tekintik-e bázisnak, vagy hozzászámolják a csatlakozó országok GDP-jét is -- sorolta.
A központi régió a jelenlegi uniós szabályok szerint a kiemelt támogatásúak közé tartozik. A kormány azonban azt kérte a magyar tárgyaló felektől, hogy az egyeztetések során érvényesítsék azt az igényt, hogy egyetlen hazai térség se kerüljön hátrányos helyzetbe -- mondta lapunknak Szegvári Péter, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára.
Mivel félő, hogy a központi régió eleshet évi 160 milliárd forinttól, ezért a főváros szerint megoldás lehetne, hogy kibővítenék néhány megyével -- például Nógráddal, Hevessel és Jász-Nagykun-Szolnokkal. Ez hosszú évekre az unió GDP-átlagának 75 százaléka alá vinné a központi régiót, úgy, hogy a többi magyar régió is biztosan a kedvezményezettek körében maradna. A jelenlegi központi régió GDP-je viszont -- a határok megváltoztatása nélkül -- a számítások szerint az uniós átlag 82,9 százalék lenne. A változtatásokra más országokban is van példa: Írország azért alakított két régiót, illetve Lengyelország azért hozott létre Varsóval együtt egy hatalmas területűt, hogy ne essenek el az uniós támogatásoktól.
A NUTS II régió jogi értelemben csak a csatlakozás után válik létező fogalommá. Ezért addig minden magyarországi régióbeosztás csak provizórikus -- mondta Cséfalvay Zoltán. A kormány egyébként a múlt év végén a közép-magyarországi régió bővítésével kapcsolatos valamennyi variációt és annak kockázatait is megvizsgálta. A mérlegelés után úgy döntött: marad a jelenlegi régióbeosztás -- emlékeztetett a helyettes államtitkár.