Kiszélesítették a forint árfolyamsávját

A jegybanktanács tegnapi ülésén a kormánnyal egyetértésben döntött a forint árfolyamsávjának kiszélesítéséről. Ennek nyomán a forint árfolyama mától kezdve az euróval szemben megszabott központi árfolyamtól 15 százalékkal térhet el mindkét irányban, az eddigi 2,25 százalék helyett.
A piacon az utóbbi fél évben alaposan felerősödtek a sávszélesítésre vonatkozó várakozások, a forint felértékelődésére irányuló spekuláció jelentős mennyiségű forrótőkét vonzott magyar állampapírokba. A pénzügyminisztérium és a jegybank azonban eddig cáfolta, hogy a sávszélesítés a közeljövőben napirendre kerülhetne.
Járai Zsigmond jegybankelnök a tegnapi sajtótájékoztatón kifejtette: amennyiben a sávszélesítés nyomán gyorsul a forint reálfelértékelődése, akkor az kedvezően befolyásolhatja a jövő évi inflációs kilátásokat. Az MNB és a kormány várakozásai szerint az idei árnövekedésre már nem lesz számottevő hatással a lépés, így a helyén marad a korábbi kormányzati prognózis.
A sávszélesítést a kiadott közlemény azzal indokolta, hogy az infláció lassulásának megtorpanása, valamint az élelmiszerek és a szolgáltatások árnövekedésével kapcsolatos idei kockázatok indokolttá teszik a monetáris kondíciók szigorítását.
Ez lényegében egybecseng az OECD szintén tegnap nyilvánosságra került ajánlásaival. A szervezet ugyanis éppen azt javasolta, hogy forint lebegési sávjának szélesítésével biztosítsanak nagyobb mozgásteret a monetáris politikának az infláció elleni küzdelemben. Szerintük a magyar árnövekedés idén sem lassulhat számottevő mértékben, nagyrészt a kormányzati költekezések miatt sem.
Járai Zsigmond ehhez hozzátette: az intézkedés egy újabb lépést jelent az Európai Monetáris Unió felé is. Magyarország ugyanis várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s belép az ERM II néven ismert európai árfolyammechanizmusba, ahol a valuták szintén egy 15 százalékos sávban lebeghetnek az euróval szembeni központi paritás körül.
A jegybanelnök úgy vélekedett, hogy a sávszélesítés nyomán egyelőre nem kell számítani a forint jelentős felértékelődésére. Az MNB-ben valószínűnek tartják, hogy az intervenciós költségek megszűnnek (azaz a forint nem tapad majd a sáv széléhez, mint az utóbbi hónapokban), s a sterilizációs költségek is jelentős mértékben csökkenhetnek.
Az elemzők egy része korábban úgy vélekedett, hogy a sávszélesítést követően a jegybank előbb-utóbb kénytelen lesz emelni kamatait is. Járai Zsigmond ezzel kapcsolatban leszögezte: a jelenlegi kamatszint "ott jó ahol van", s pusztán a sávszélesítés miatt nem lesz szükség a kamatok változtatására.
Varga Mihály pénzügyminiszter hangsúlyozta: a sávszélesítést a magyar gazdaság kiszámítható növekedési pályája is lehetővé teszi. Szerinte lényegében konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a GDP bővülése idén 5 százalék körüli lehet. Mint mondta, 2004-2005-re az infláció 3 százalékos szintre süllyedhet, ami megfelel a monetáris unióhoz csatlakozásnál szükséges maastrichti kritériumnak.
Az árfolyamrendszer többi eleme egyelőre változatlan marad, azaz a forintot továbbra is havi 0,2 százalékkal leértékelik az euróhoz képest. A jegybankelnök szerint elképzelhető, hogy még idén újra csökkentik a leértékelési ütemet. Az mindenesetre valószínűnek látszik, hogy legkésőbb jövőre megszűnik a leértékelés.
A sávszélesítéstől korábban többek között arra hivatkozva zárkóztak el, hogy a forint felértékelődésének várható gyorsulása kedvezőtlenül befolyásolhatja majd az exportkilátásokat. Tegnap a sajtótájékoztatón utaltak rá, hogy a legfrissebb fizetési mérleg adatok fényében ettől nem kell különösebb mértékben tartani.
A jegybanktanács ülésén a tőkeliberalizáció folytatását javasolták a kormánynak, sőt, kifejezetten azt sürgették, hogy a devizaszabályok enyhítését hozzák előre, s ne várják meg a devizatörvények módosítását. Erre az adna lehetőséget, hogy a kormánynak rendelettel is lehetősége van a devizaműveletek liberalizálására. A pénzügyi tárcánál korábban úgy vélekedtek, hogy a devizatörvény módosítását legkésőbb jövő év januárjáig le lehet vezényelni.
A jegybanknál elsősorban a külföldi befektetők határidős pozícióvállalásának megkönnyítését szeretnék látni. Varga Mihány tegnap nem kívánt részletekbe bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy a pénzügyminisztérium konkrétan milyen liberalizációs lépéseket tervez, s ezekre mikor kerülhet sor. Arra azonban már korábban többször utaltak, hogy többek között lehetővé válna a külföldi befektetők számára egy évnél rövidebb futamidejű állampapírok vásárlása is.