Kötbérrel sújthatók a késlekedők

Az igazságügyi szakértők kötelesek lesznek éves díjszabásukat a szakértői névjegyzékben a nyilvánosság elé tárni. A tevékenységükről szóló leendő jogszabállyal összefüggésben változó polgári perrendtartás értelmében pedig az indokolatlanul késlekedő szakértőt a bíróság napi kötbérrel sújthatja -- értesült a napokban elkészült új törvény-, illetve módosító tervezetekről a Világgazdaság. Az igazságügyi tárcától megtudta azt is, hogy a peres felek a mainál aktívabban vehetnek majd részt a szakértő kiválasztásában. Ezt elvárja tőlük a törvén,y és voltaképpen csak megállapodásuk híján dönt a bíróság a szakértő személyéről.
A jogszabálytervezet szerint -- amelynek most folyik előzetes szakmai egyeztetése -- az intézmény alkalmazottjaként vagy az önállóan végzett szakvéleményadás mellett lehetővé teszi a gazdasági társaság keretében folytatható igazságügyi szakértői tevékenységet is. Ennek előfeltétele, hogy a cégnek legalább egy tagja vagy alkalmazottja jogosult legyen igazságügyi szakértői feladat ellátására. Csak ő végezhet ilyen munkát, és -- ha a bíróság a céget is rendeli ki a feladatra -- a szakvéleményt a saját nevében adja.
Az igazságügy-miniszter által vezetett igazságügyi névjegyzékben a szakértő és a cég egyaránt szerepel. A felvétel tíz évre szól, és a bekerülés alapvető feltétele, hogy a jelöltnek megfelelő képesítése, valamint legalább ötéves szakmai gyakorlata legyen. A névjegyzék a díjszabáson túl a bíróság, illetve a felek számára további fontos információkat tartalmaz majd a szakértőről. Így például azt, hogy mennyire túlterhelt és meddig, illetve késlekedett-e már és milyen ügyben. Eldönthető tehát, hogy kit érdemes választani, kirendelni, kitől remélhető mielőbbi szakvélemény. A szakértőről való előzetes tájékozódás, illetve az esetleges késedelme miatt kivethető -- munkadíjának bizonyos hányadát kitevő -- kötbér különös jelentőséggel bír arra figyelemmel, hogy ez idő tájt számos jogvita húzódik el egyebek közt amiatt is, mert a szakvélemények nem készülnek el kellő időben.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy a szakértői díjak jelenlegi rendszere, mértéke aligha ösztönöz gyors, színvonalas szolgáltatásra. A törvény nyomán azonban esztendőről esztendőre változik, emelkedik majd a díjszabás is. Az igazságügy-miniszter -- a szakértői kamara ajánlása alapján -- rendeletben gondoskodik az intézményi tarifákról, és meghatározza azokat a legmagasabb összegeket, amelyeket az önálló igazságügyi szakértők, valamint a gazdasági társaságok óradíjként és az egyes vizsgálatokért elkérhetnek. Az önálló szakértők és a cégek a rendeletre tekintettel kötelesek egy évre előre kialakítani és bejelenteni díjtételeiket.
A leendő törvény értelmében a szakértői kamara -- a költségvetésből és a tagjai által fizetett hozzájárulásból -- díjkiegészítési alapot működtetne. Ebből egyenlítenék ki a szakértői kiadásokat azokban az esetekben, amikor az eljárás költségeit -- költségmentesség folytán, részben vagy egészben -- az állam viselné.
A törvény 2003 januárjában lépne hatályba.