London mindenképpen többet költ

Gordon Brown brit pénzügyminiszter ingerült nyilatkozatokkal adta tudtul, hogy maga és kormánya -- a többi tagállam ellenvetéseivel is dacolva -- véghezviszi a költségvetési kiadások erőteljes emeléséről készített terveket. A következő évek során a brit kormány megduplázza az infrastruktúra megújítására, az egészségügyre és az oktatásra fordított, beruházási célú pénzügyi tételeket. Teszi ezt annak ellenére is, hogy -- az EU stabilitási paktumában foglaltak dacára -- ismét növekedni fog a költségvetési hiánynak a GDP-hez viszonyított aránya.
Brown ingerültségét a brüsszeli bizottság két héttel ezelőtt közzétett ajánlásai váltották ki. A testület a megfogalmazott gazdaságpolitikai irányelvekben felrótta Londonnak, hogy 51 milliárd font sterlinget akar pótlólag az infrastruktúra és a közszolgáltatások javítására fordítani. A bizottság emellett azt ajánlotta, hogy a brit kormány a jövő áprilisban kezdődő, 2002--2003-as pénzügyi évben ne emelje a GDP 37,3 százaléka fölé a költségvetési kiadásokat. Az eddigi tervekben ilyen arány szerepelt, az utóbbi hetekben azonban maga Brown is korrekciókat fontolgatott annak emelésére. A miniszter úgy fogalmazott, hogy ilyen célú terveihez nem csak a brit lakosság, hanem több EU-s kollégájának támogatását is maga mögött tudja.
Ideológiai töltetet sem nélkülöző nyilatkozatában Brown azt sugallta, hogy az EU-ban nem értik az új megközelítés, a folyamatos gazdasági reformok és a folytatólagosan élénkített beruházások szükségességét. Érveinek a politikus egy új formula, az "beruházási kiadás" gyakori használatával kívánt súlyt adni, megkülönböztetve az új kurzust a korábbi időszakok -- utólag elátkozott -- gyakorlatában alkalmazott, többnyire improduktív "deficitkiadás"-tól. Az új formulával szembeni értetlensége miatt Brown némi együgyűséggel vádolta a brüsszeli bizottságot, amely tújhajt egy az idejétmúlt stabilitási paktumból levezetett gazdaságpolitikai kurzust. Egyébként is -- idézi a Reuters a brit minisztert -- a bizottságnak nincs semmi keresnivalója a tagállamok közkiadásainak alakításában.
A gazdaságpolitika alapvető kérdéseit érintő, súlyos vita mellett eltörpült az EU-pénzügyminiszteri tanácskozás többi témájának jelentősége. A testület foglalkozott az egységes valuta bevezetése -- és az átárazások kapcsán végzett kerekítések -- nyomán várható inflációs hatással. Tárgyaltak -- a hírügynökségek által részletezésre méltónak nem talált -- "szerkezeti" reformokról, a nyugdíjalapok befektetéseit korlátozó szabályok liberalizálásáról, pénzügyi szolgáltatásoknak az interneten való felajánlásáról. Franciaország ez utóbbi kettő kapcsán erős ellenállást fejtett ki.