Magánosított közművek

Tallinnban nyüzsögnek az észak-európai országokból jövő befektetők és turisták. A várost egyesek Helsinki külvárosának nevezik, ám az omladozó magasházakra és az elavult közlekedési eszközökre vetett egyetlen pillantás elárulja, még sok időbe telik, amíg eléri a finn színvonalat.
A gazdaságpolitika olyan nyílt, hogy szigorítani kell majd a szabályozást, amikor az ország csatlakozik az Európai Unióhoz. A főváros még liberálisabb, mint az ország, noha ugyanaz a három jobboldali párt van többségben a városi önkormányzatban, mint a parlamentben.
A privatizáció gyors volt, hangsúllyal a külföldi befektetéseken -- írja a Business Central Europe. Tavaly a fővárosi önkormányzat külföldieknek adta el a vízművek 50 százalékát, a távfűtés egy részét, és hamarosan sor kerül a tömegközlekedésre. A nagy infrastrukturális létesítmények, például az új sportstadion megvalósításába is magánbefektetőket vonnak be.
Tallinn az ország átlagánál jobban oldja meg a kisebbségek ügyét, noha a város lakosainak 40 százaléka orosz, akik a szovjet időkben vándoroltak be. A helyi választásokon szavazati joguk van, és pártjaik a városi önkormányzatnak mind az ellenzéki, mind a többségi oldalán megtalálhatók. Ha Észtország követi a főváros példáját, integrált társadalmat fog teremteni.
Az észt gazdaság is szépen fejlődik. De míg az üzleti élet jól kiegyensúlyozott, az export túl koncentrált. Ez veszélyes, ami láthatóvá vált, amikor az Ericsson megvált mobiltelefon-gyártó üzemeitől, köztük a tallinni Elcoteqtől is. Ez a cég adta az észt export 30 százalékát.
A helybeliek csak a vállukat vonják, mondván, hogy a vállalatoknak rugalmasnak kell lenniük a túléléshez. Mint például az innovatív kis cégek és a privatizált egykori szovjet nagyvállalatok, amelyek most nyereségesek. Az 1300 munkást foglalkoztató TVMK bútorgyár termelésének 80 százalékát exportálja. Idővel itt is a csúcstechnika és a szolgáltatások, az idegenforgalom irányába kell fejlődni, mert a bérek emelkedésével az olcsó feldolgozóipar versenyképtelen lesz. Tallinn tavaly majdnem egymillió turistát vonzott, akik 40 millió eurót költöttek.
Észtországba 1990 óta 2,6 milliárd dollár külföldi tőke érkezett, ennek 80 százaléka a fővárosba ment, és főleg a skandináv országokból jött. A legnagyobb beruházás jelenleg az amerikai Ruma-csoport 205 millió dolláros acélkikötője.