Magyarország 30-50 milliárd bevételt vár

A magyar klímavédelmi stratégiáról rendelkező tavaly szeptemberi kormányhatározat hét pontban rendelkezett a legsürgetőbb teendőkről. Egyben kimondta: a kiotói jegyzőkönyvben foglalt kötelezettségeket 2002-ben a hazai jogrendbe kell illeszteni.
Március 30-ig kellett volna kidolgozni a gazdálkodószervezetek és a környezetvédelmi, valamint energetikai hatóságok közötti önkéntes megállapodások feltételrendszerét. Ez azonban késik. Az is egyértelmű, hogy a -- kormány által megszabott -- június 30-i határidőig nem készül el az együttes végrehajtással és kibocsátási jogok nemzetközi kereskedelmével kapcsolatos engedélyezési eljárás sem. (Az üvegházhatású gázok kibocsátásmegtakarításainak nemzetközi mechanizmusai közé tartozhat az együttes végrehajtás, az emissziókereskedelem és a tiszta fejlesztési mechanizmusok.)
Késésben vagyunk ugyan, de ez nem rajtunk múlik -- hangoztatta lapunknak Nemes Csaba, a Környezetvédelmi Minisztérium főosztályvezetője. A kormány ugyanis annak reményében hozta meg a határozatot tavaly szeptemberben, hogy októberben zárójegyzékkel fejeződik be a VI. klímavédelmi konferencia. Most abban bíznak a környezetvédelmi szakemberek, hogy az idén július második felében Bonnban végre lezárul a hágai csúcs.
Számtalan a nyitott kérdés, s ezek mindegyikétől komoly összegek függnek. Magyarország 6 százalékos csökkentést vállal a kiotói jegyzőkönyv szerint, ám ennél nagyobb mérséklést valószínűsítenek a szakemberek. A tavalyi kormányhatározat szerint az 1985--1987 közötti 99,8 megatonnás kibocsátáshoz képest a 2008--2012 közötti időszakra 8-19 százalékos megtakarítás érhető el. Az értékesítés a Világgazdaság számításai szerint 30-50 milliárd forintos bevételt, illetve környezetvédelmi fejlesztést eredményezhet az országnak.
Az együttes végrehajtással kapcsolatos kormány-előterjesztés első változata hamarosan elkészül -- mondta a főosztályvezető. Ám csak akkor van értelme a kabinet elé vinni a dokumentumot, ha a várható bonni zárójegyzék megállapításait is beépítik a tervezetbe.
Ettől várják többek között a kereskedelmi feltételekkel kapcsolatos irányelvet. Az is kérdés, miként lehet osztozni a külföldiekkel közösen létrehozandó beruházások eredményeként keletkező megtakarításokon, mondta Nemes Csaba. Itthon pedig többek között azt is el kell dönteni, hogy a környezetvédelmi, vagy a gazdasági tárca legyen az engedélyező. A programok befogadására két intézmény, az energiaközpont, illetve a Környezetgazdálkodási Intézet jöhet szóba.