Megemelnék a nyugdíjkorhatárt

Az osztrák pénzügyminisztériumot először az Eurostat számbavételi-módszertani útmutatása hozta zavarba. A tárcát vezető Karl-Heinz Grasser korábban tervet készített a költségvetés kiegyensúlyozására, amelyben jelentős szerepet játszottak volna azok a többletek vagy egyenlegjavító intézkedések, amelyekkel a tartományok tudtak volna hozzájárulni az országos makrogazdasági mutatók kedvező alakulásához. Az általános deficit/GDP mutató javítását célzó egyik intézkedés az lett volna, hogy a tartományok leválasztották volna költségvetésükről a gyógyítóintézmények gazdálkodását. Egy további lépésként a regionális kormányzatok leadták volna több lakástámogatási akció finanszírozását.
Az Eurostat szerint azonban ilyen lépéseket nem lehet számba venni az átfogó deficit/GPD mutató javításánál. A nyilatkozat -- a Die Presse szerint -- felért egy sokkal az osztrák pénzügyminisztérium számára. Ott ugyanis ezek alapján képzelték el a 2002-es költségvetés kiegyensúlyozását.
Az EU emellett a nyugdíjrendszer kapcsán is vitába keveredett az osztrák kormánnyal. A brüsszeli bizottság a két héttel ezelőtt közzétett gazdaságpolitikai ajánlásaiban tette szóvá, hogy Ausztriában az átlagot jóval alulmúló arányban szerepelnek idősebb korúak a munkavállalók körében. A Der Standard szerint a testület ezzel mindenekelőtt a nyugdíjkorhatár megemelését kívánta szorgalmazni. Brüsszel ugyan nem beszélt konkrétan egy "ajánlott" korhatárról, azt azonban kijelentette, hogy a munkavállalókat jobban kell arra ösztönözni, hogy megőrizzék munkaerő-piaci aktivitásukat.
A felvetésre az osztrák kormány a hét eleji, brüsszeli pénzügyminiszteri tanácskozáson válaszolt, ahol Alfred Finz pénzügyi államtitkár kijelentette, hogy a következő választásig nem lesz újabb nyugdíjreform. Az adott kérdés megítélése -- érvelt Bécs -- egyébként is nemzeti hatáskörbe tartozik.