Nehéz a megvalósítás
"Szlovákia korrumpált állam. Az egyetemi diplomától kezdve itt pénzért bármit meg lehet venni" -- így fogalmazott Robert Fico, a Smer (Irány) párt elnöke. Valójában sok minden történt annak érdekében, hogy jogszabályokkal megalapozzák a korrupció elleni harcot. Vagyonbevallásra kötelezték a közéleti személyiségeket. Jóváhagyták a pénzmosás elleni törvényt. Megvizsgálták az engedélyeztetési eljárásokat. A párttörvény 2001. január 1-jétől hatályos módosításával ellenőrizhetővé tették (vagy legalábbis akarták tenni) a pártok finanszírozását. Szintén az idén januártól lépett hatályba a tájékoztatási törvény, amely az állampolgárok információkhoz való szabad hozzájutását van hivatva biztosítani.
Ám még hátravan több más jogszabály megalkotása, és a meglevőket is ki kellene egészíteni. Például nincs meghatározva a jogi és természetes személyek részéről a politikai pártoknak adható támogatás felső összeghatára. Nem lehet ellenőrizni a vagyonbevallási adatokat, mert ezeket az illetékes parlamenti bizottság hatáskörében titkosítják. Nem eléggé áttekinthető az Európai Unió pénzalapjaiból kapott támogatások felhasználása. Még éppen csak hozzáfogtak az ingatlan-nyilvántartás rendezéséhez. A tájékoztatási törvényhez késve készült el a módszertani utasítás -- itt nem annyira minisztériumi, mint közigazgatási szinten jelentkeznek problémák. Az is kérdéses, hogy eléggé biztosítják-e a nyilvános pályáztatások az egyik leginkább korrupcióveszélyes terület, a privatizáció áttekintését, meg tudják-e akadályozni a "kulisszák mögötti machinációkat"?
A CPHR-Transparency International Slovensko konkrét esettanulmány (a szlovák távközlési vállalat privatizációja) alapján már kidolgozta a "privatizációs tájékoztatási minimum" rendszerét, amelyet a politikai pártok jóvá is hagytak kettő -- a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) és a Szlovák Demokratikus Koalíció (SDK) -- kivételével. A rendszer bevezetését a privatizációs minisztériumnak, a nemzeti vagyonalapnak (FNM) és a korrupció elleni programot koordináló (minisztériumi hivatalvezetőkből, független szakértőkből, tanácsadókból álló) központi egységnek is javasolták. Mindez azonban egyelőre "papír", a gyakorlat ettől még messze van. Bejelentések ügyében csak most várják az első bírósági döntéseket.
